Emlékszem, volt olyan tanárom középiskolában, aki Hoffmann Rózsához hasonlóan szintén visszahozta volna a kötelező iskolaköpeny-viselést, és még az is felsejlik előttem, milyen vehemensen bizonygatta - egyébként az egyik tanóra kellős közepén - hogy márpedig a szociális különbségek elfedése nélkül minden szegényebb gyerek lelke szanaszét sérül. Persze sose tudom meg, azért kardoskodott-e az iskolaköpeny mellett, mert híresen nagy baloldali szavazó volt (értsd: ő mondta, hogy az), vagy csak képtelen volt elviselni a "mai fiatalok" "felháborító" öltözködését, így inkább letakart volna mindenkit, ha már egyszer foglalkoznia kell velük. Rejtély.
Viszont aligha tűnik rejtélynek számomra, hogy az iskolaköpenynek semmi értelme. Akik azzal érvelnek, hogy a társadalmi különbségek elfedése nélkül a gazdag gyerek csak gazdaggal, szegény pedig szegénnyel barátkozna, azok vagy nem gondolták végig ezt az egészet, vagy egyszerűen teljesen hülyének nézik a gyerekeket.
Kétéves korra minden egészséges emberben tudatosul a tárgyállandóság jelensége: ha a tanár kispárnát tart a feje elé, majd elhúzza, gügyög egy kicsit, újra elrejtőzik, csodák csodájára MINDEN iskolásgyerek tisztában lesz vele, hogy a feje nem szűnt meg létezni, csak simán elgurult a gyógyszere, és hülyeségeket csinál. Hasonlóképpen szinte biztos, hogy a gyerekek látni fogják egymás ruháját, de még azt is, milyen tisztára van kimosva a köpeny - sőt, látni fogják egymás mobiltelefonját, ékszereit, táskáját, mp3 lejátszóját, és még hosszan sorolhatnánk. Sőt, attól mert valaki gyerek, még ugyanúgy érezni fogja a másik beszédéből, viselkedéséből, hogy az milyen környezetből származik nagy valószínűséggel. Szóval surprise-surprise a gyerekek nem hülyék. Ha kiszagoltuk, mikor következetlen egy felnőtt, vagy mikor hallgat el valamit, akkor majd pont a Bélukáért beforduló ízléses Hummer limuzin kerüli el a figyelmüket, ugye?
A másik probléma már értékválasztás kérdése inkább. Mindenesetre nekem nagyon nem tetszik az a hozzáállás, amiből az iskolaköpeny hívei indulnak ki, és amit végső soron minden gyerekre rátukmálnának. Miért kéne elfedni a különbségeket? Komolyan így készítenénk föl a következő generációkat az - amúgy igencsak embert próbálónak ígérkező - jövőre? Fedd el, ne vegyél róla tudomást, söpörd a szőnyeg alá? Tagadj mindent? Tudom, hogy fiatal vagyok, és fogalmam sincs a gyereknevelésről, de nem lenne jobb arra tanítani gyerekeinket, hogy nyugodtan nézzenek szembe a különbségekkel, és ne ítéljenek mások bőrszíne, vagyoni helyzete, beszédstílusa alapján, mert attól, mert máshogy fest, még nem kell félni tőle.
Tudom, sokan mondják, egy nagy gumicsont az egész, nem kéne vele foglalkozni, az államilag támogatott jogász- és közgazdászképzés megszüntetése ellen kéne lázadozni. Lehet, hogy igazuk van, de egyrészt szerintem nem kéne, másrészt bennem még viszonylag frissen él, hogy semmit nem gyűlöltem jobban gimnáziumi éveim alatt, mint amikor fölösleges dolgokat csináltattak velem, és amikor hülyének néztek csak azért, mert fiatalabb voltam. Elképzelhető, hogy ezzel nem voltam egyedül. Sőt, az is elképzelhető, hogy akár figyelemelterelésnek szánta a kormány, akár komolyan gondolta ezt az egészet, foglalkozhatnánk inkább fajsúlyosabb oktatáspolitikai kérdésekkel ahelyett, hogy leplezetlenül hülyének nézzük a gyerekeket, akiknek a szellemi fejlődéséért és nevelésük elősegítéséért elvileg mindent meg kéne tennünk. Ami viszont biztos, hogy aki nem kezeli partnerként a nála ifjabbakat, az sose lesz képes valódi tudás átadására, és pont az oktatás lényegének fordít hátat. Tény.
Egyébként boldog névnapot.
