"Mi megtanultunk békében élni polgártársainkkal,
nemzettársainkkal, a szomszédos népekkel."

Rajcsányi Gellért, Mandiner

Kizárólag olyan bejegyzéseket szeretek írni, amiben valamilyen egyedi szempontot, véleményt is meg tudok fogalmazni. Európa modernkori történelmének releváns szeletét ismertetni nem ilyen, de mégis szükséges. Sokan ugyanis az iszlámot jellegéből fakadóan az erőszak, terrorizmus és radikalizmus melegágyának tekintik. Ezt a következtetést kimondva vagy kimondatlanul abból a hamis premisszából vezetik le, hogy a "keresztény" Európából a terrorizmus és az ideológiai fanatizmus régen kiveszett. Emlékeztetőül, állljon itt egy rövid felsorolás a 20. század közepétől napjainkig néhány terrorszervezetről, vallási és etnikai alapú konfliktusról, terrortámadásról:

IRA (Ír Köztársasági Hadsereg): Az egész Ír-sziget Nagy-Britanniától való függetlenségéért harcolt. Nem csupán terrorista támadsáokat hajtott végre, erői részt vettek utcai harcokban is. A '70-es években volt a legakítvabb, de jelentős számban követett el terrorista merényleteket a 80-as és a 90-es években is. Az utolsó erőszakos akciójuk 2001-ben történt. A szervezet több átalakuláson, kiváláson is átment, így nem lehet homogén szervezetként értelmezni, de történelme során nagyjából 1800 ember haláláért felelős, amiből 650 civil volt. A több évtizedig elhúzódó konfliktus erős vallási szinezetét jól jellemzi, hogy a katolikus vallású tagokból álló szervezet által megölt civilek több mint fele a vallása (protestáns) miatt esett áldozatul, és 720 katolikus civil is meghalt a Nagy-Britanniához hű félkatonai szervezetek által.

ETA (Baszkföld és Szabadság): Baszk szeparatista szervezet, több évtizedes története során több mint 800 embert öltek meg tagjai. Eszközeik közé tartoztak a robbantások, fegyveres gyilkosságok, de ugyanúgy az emberrablások és kivégzések is. A szervezet 2011. október 20-án jelentette be végleg, hogy felhagy az erőszakos cselekményekkel.

Boszniai háború: 1991 és 1995 közötti etniaki és vallási konfliktus a mai Boszni-Hercegovina területén. A katolikus horvátok, a muszlim bosnyákok és az ortodox szerbek részéről is történtek etnikai alapú, civilek ellen irányuló erőszakos cselekmények, népirtások. Az áldozatok nagyrésze muszlim bosnyák volt. Hírhedt a szerb csapatok által elkövetett Srebrenicai mészárlás majd' 9000 áldoazattal, míg horvát részről a 400 éves iszlám építészeti emlékekkel teli Mostar porig rombolása.

Breivik: Magát szélsőjobboldalinak valló terrorista, aki 2011. július 22-én előbb több bombát robbantott a norvég kormányzati negyednél nyolc ember halálát okozva, majd Utoya szigetére érve a Munkás párt ifjúsági táborának 69 résztvevőjét megölte, többeket megsebesített. Tettének okaként a kormányzó párt intézkedéseit és Európa muszlimoktól való megvédését hozta fel.

***

Bár közel sem mindenre kiterjedő a fenti felsorolás, így is látható annak a kimondatlan premisszának a cáfolata, hogy itt egy iszlám sajátosságról lenne szó, mely a "keresztény" Európától távol áll. A vallási indíttatású terrortámadások Európán belül mindössze 10%-ot tesznek ki a szeparatista, szélsőjobbos és -balos, illetve egyéb akciók mellett. Ez természetesen nem mond semmit a támadások kegyetlenségéről vagy az áldozatok számáról, viszont jól reprezentálja a radikális iszlamista csoportok által elkövetett cselekmények szubjektív módon való felülsúlyozását. 

A radikális akciók sokféle színezetet felvehetnek, lehetnek Isten nevében, a földért és a népért, vagy valamilyen ideológiáért. Ez nem azt jelenti, hogy ezen tényezőkről és a szerepükről ne lehetne vitatkozni, hanem, hogy az alapvető problémát az adott környezetben radikalizmusra fogékony emberek jelentik. Azok pedig, akik ezt figyelmen kívül hagyva a terrorizmust egy vallással azonosítják, bizonyára nem segítenek a helyzeten.