Áder János aláírja, mert ez a kötelessége. A történet idáig szerintem korrekt - bocsánat Sólyom úr - de az már egyáltalán nem korrekt, hogy a hétfői ígéretével és államfői kötelességével szemben, egy szóval nem foglal állást.

"Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem."

Értem, függetlenül attól. Ennyi?! Hát ezt komolyan nem hiszem el... Egy ilyen horderejű kérdésnél nemhogy illett volna érdemben megszólalni, egyenesen ez lett volna a kötelessége: nem kell Török Gábornak lenni ahhoz, hogy az ember tisztán lássa, a negyedik alkotmánymódosítással kialakult helyzet még hosszú évekig lesz politikai csatározások alapja (ún. "törésvonal"), ami veszélyezteti például a nemzet egységét vagy éppen az államszervezet demokratikus működését. És minderre nem mondani semmit?

Oké, én se tartottam valószínűnek, hogy Áder fogja magát, és tényleg valamiféle kompromisszumos alkotmányos reform élére állna, de azért fontosnak tartottam rámutatni, egyébként az is egy lehetőség lenne. Ehelyett még annyit se mond, amúgy bejött-e neki? Semmiféle reflexió a kialakult alkotmányos válságra? A módosítás most akkor valóban veszélyezteti a demokráciát, ahogy a tiltakozók mondják, vagy Orbánéknak van igaza, és külföldi energiacégek által pénzelt műbalhé az egész? Ráadásul az új pápa bejelentése után rögtön? Hát létezik ennél nagyobb sunnyogás?