Miután péntek délután nyilvánossá vált a Magyar Növekedési Terv (továbbiakban: A Terv) konzultációs anyaga, így komolyan vettem állampolgári kötelességemet, és a következő kiegészítésekkel, javaslatokkal, módosításokkal álltam elő, amiket Matolcsy Györgynek, a teljes Nemzetgazdasági Minisztériumnak, Magyarország Kormányának és minden Honfitársamnak határon innen és túl a fényes jövőbe vetett rendületlen, stabilan növekvő hittel ajánlok fel. Szóval konzultáljunk!
(Összefoglaló írások a témában ITT és ITT)
Rájöttem, hogy Magyarország egy interpretatív fluxuscsík az európai prosperitásgyűrűn, amiből kiindulva páratlan sikereket érhetünk el.
Mi az a növekedési (prosperitás) gyűrű?
A növekedési gyűrű egy adott gazdasági egység gazdasági növekedését és ezen gazdasági növekedés más gazdasági egységek növekedésére ható pozitív hatását EGYÜTTESEN jelenti. Így például a magyar növekedési gyűrű kiterjed a szomszédos álladalmakra is. Sajnálatos történelmi folyamatok eredményeként azonban az egész Európára számított, azaz aggregált növekedési gyűrű hazánkhoz képest Nyugatra található. Ezt az európai eggyűrűt "kis ábránk" így mutatja be:
.jpg)
Ahogy az ábrán jól látszik, az európai prosperitásgyűrűre hazánkból interpretatív fluxuscsík irányul.
Mi az a fluxuscsík, és miért nem inkább kondenzcsík?
A fluxuscsík kvantifikálja magába a Magyar Nemzetgazdaság tőkebeli, munkabeli és morális felzárkózási potenciálját – innen a szakirodalomban használt interpretatív jelző, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy csak stabil többséggel rendelkező kormány alkalmas ezen nemes célok megvalósítására. A kondenzcsík terminológia félrevezető lenne, hiszen az múló légköri jelenség, amihez képest a fluxuscsík számos stabil dolgot jelenthet. Sőt, legalább ennyit jelentenie kell, ezért is festettük többszínűre!
Az Európán kívüli növekedési gyűrűk szerepe
A tágabb gazdasági térségek közötti együttműködés a hétköznapokban is egyértelműen kívánatos. Így például hazánk sorsa szempontjából kulcskérdés, hogy a Magyar Nemzetgazdaság és a kínai növekedési gyűrű közötti „fizikai” és verbális távolság csökkentése célként fogalmazódjék meg a végleges Tervben. Magyarország szerepe azonban túl kell hogy mutasson a közvetlen önérdekkövetésen, hiszen kiemelt szerepünk lehet az Európai és a Kínai növekedési gyűrűk házasításában! A "győri program vízió" (lásd az ugyanilyen című alfejezetet) így példaként jár előttünk, de nem csak a magánvállalatok, az önkormányzatok és az állam közötti ún. szinergia kikristályosításában, hanem európai szinten a Kínához való fizikai közelség megvalósításában is, hiszen - számos nyugat-európai országgal ellentétben - érdemben csökkentette fizikai messzeségét a Kínai Népköztársaságtól.
Európa ki van éhezve a magyar innovációs potenciálra!
Az "Új növekedés – szellemi tőke" részben felsorolt a tudásra épülő növekedés alapján az országokat éppen ezért ne négy csoportra (győztesekre, vesztesekre, hegymászókra és óriásokra) lenne szakmailag is indokolt felosztani, hanem elengedhetetlen egy új típus, a Tudósok felvétele is. Ide azok az országok tartoznak, amelyek páratlan zsenialitással, kreatív egyszerűséggel ("simplicity") és útmutató ismeretmennyiséggel rendelkeznek - bár jelenleg csak Magyarország felel meg a kritériumoknak.
Úgy vélem, az általam felsorolt javaslatokkal együtt A Terv képes lehet garantálni a már amúgy is majdnem biztosra vehető nemzetközi és történelmi sikerességet. Zárásként az immár konzultációban feltőkésített programunkról összegzésképpen elmondhatjuk, "ezért igaz, hogy Magyarország számára a XXI. század valóban a remény százada", ahogy Matolcsy György már előre látta. És ez nagyon nem bullshit, jó?!
