Annak ellenére, hogy az IMF karjaiba menekültünk, leminősítettek minket. De nem is ez a lényeges és az elkeserítő, hanem a kormány válasza a helyzetre, mely szerint "mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként".
A közlemény két szempontból is nyilvánvalóan nevetséges. Egyrészt igenis jogos a leminősítés, hiszen a kormány egy fenntarthatatlan utat követ, mivel nem képes csökkenteni a magas államadósságot, csupán szinten tartani, azt is csak addig, amíg el nem fogy a magánnyugdíj-pénztárak államosításából befolyt pénz. Másrészt pedig arra a mostanság globálisan terjedő hiedelemre épít, mely szerint a világot egy titkos, félhomállyal és szivarfüsttel telített szobából irányítja néhány pénzember. Hát nem. Sok ezer ember (befektető) teljesen racionális döntése az, hogy a közép- és hosszútávon egyértelműen fennálló kockázatok miatt nem vásárol magyar államkötvényt.
A hitelminősítőkről:
Magukat minősítik?
Tehát a kommunikáció bántóan hazug, és csak arra szolgál, hogy a szavazók ne a kormány gazdaságpolitikájának, hanem valamilyen felsőbb erőnek tudják be a történteket. Adódik a kérdés, meddig fog ez menni? Orbán Viktor be fogja-e ismerni a gazdaságpolitikai kudarcot, fog-e azon változtatni, vagy fejjel nekimegyünk a betonfalnak, és jön az államcsőd? Három szempontot szeretnék felvillantani, amik azt erősítik, hogy nem lesz változás.
Mindig más a hibás. Sajnos nem először látjuk azt, hogy a Fidesz másra próbálja kenni intézkedései hatását. Gondoljunk csak a bérkommandóra, vagy a különböző ügyekben felállított bizottságokra. Ha ezeken végigtekintünk, láthatjuk, hogy kommunikációban és tettekben sem fújtak visszavonulót, végig kitartottak igazuk mellett.
A Gyurcsány-szindróma elkerülése. Orbánék tanultak az előző kormány hibájából, így nem akarnak olyan hitelességi csapdába esni az emberek szemében (már ha még nincsenek abban), mely végül a megsemmisítő győzelmüket is hozta tavaly. Ha beismernék, hogy a kormányzásuk legfontosabb pillére, a gazdaságpolitikai irány kudarc, az arra épülő kommunikáció pedig következésképpen hamis, könnyen lehetne ugyanaz a végzetük, mint az MSZP-nek.
Végül pedig Esztergom. Az ellenzékben lévő volt polgármester nem ismeri el régebbi hibáit, hiszen az könnyen politikai pályája végét jelentené, ezért inkább blokkolja a város vezetését, és mindezt úgy, hogy már közétkeztetés és közvilágítás sincs a harmincezres településen. Inkább menjen csődbe Esztergom, mintsem ne neki legyen igaza. Ehhez pedig asszisztál a Fidesz.
Gazdaságpolitikai alternatíva:
Ne is álmodjunk növekedésről!
Az utóbbi példa intő jel lehet, hogy hogyan cselekedne a Fidesz és Orbán Viktor országos szinten, ha a csőd és a hibák beismerése között kellene választani. De arra is jó, hogy megtudjuk, hol az a pont, amin túl a saját magára szabott alkotmányon és a több évre bebetonozott pártkatonák által vezetett intézményeken keresztül már nem lehetetlenítene el egy új kormányt. Sehol!