(kép forrása)
Ezen a hétvégén megszerezte a Jobbik az első egyéni képviselői mandátumát a Parlamentben a tapolcai időközi választáson.
Ez egy igen szomorú hír Magyarország számára, hiszen egy szélsőjobboldali gyökerű, alapjaiban nyugatellenes párt nem szerencsés, hogy ennyire erős támogatottsággal rendelkezik egy demokráciában. Főleg akkor nem, ha ez a demokrácia az Európai Unió tagja és közben a nevezett párt mögött jól kitapintható a putyini Oroszország jelenléte, amely párt szellemi holdudvara pedig nem nélkülözi a Szaniszló-féle összeesküvés-hívőket, illetve olyanokat, akik egy nyugati demokráciában vállalhatatlan nézeteket vallanak. Persze ezt a pártot barátságossá, emberarcúvá lehet festeni, de úgy gondolom, hogy a marketingesek és a pszichológusok professzionális munkája mellett a Jobbik belül mégis megmaradt annak, ami.
A Jobbikot választó állampolgárok többsége ennek ellenére egészen biztosan nem vall szélsőséges nézeteket, egyszerűen nem ideológiák, hanem pl. személyes ismertség, hitelesség, kompetencia mentén választ. Döntésük okai megérthetők, több dolog együttes jelenlétének lehet betudni.
Az elvezető út
Tapolcát és környékét a bauxitbányászat megszűnése nagyon érzékenyen érintette, amit a laktanya, a kenyérgyár, a strand és végül a kórház átalakulása (leépülése) követett. Ugyan létesültek új munkahelyek is (Hotel Pelion, hipermarketek, diszkontok), de ezek nagy többségében kevés és kis jövedelmű és presztízsű álláshelyeket teremtettek. Ezt a negatív hatást sokáig tudta ellensúlyozni az évről évre szebb, rendezettebb városkép, de ahogy az országban máshol sem, a térkövezés itt se oldhatta meg a helyiek tényleges, mindennapi gondjait.
A mentőövként megjelenő idegenforgalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a város megtartó képessége, élhetősége évről évre csökkent. Beszédes adat, hogy rendszerváltozás környékén Tapolca egy kb. 20 000 lelket számláló város volt, mára ez a szám 4 000-el (több, mint 1000 családdal) csökkent.
A 2008-as gazdasági válság is mély nyomot hagyott a településen: a Fő utcán évek óta sorra állnak az üres üzletek. A megmaradt szórakozóhelyeken, kocsmákban még szombat este is csak lézengenek a fiatalok, sokan beszélnek úgy Tapolcáról, mint „halott városról”.
Ideológiai hadviselés
1998 óta fideszes többség vezeti a várost, a baloldali pártok 2014-ig bezárólag folyamatosan veszítettek a támogatottságukból, már 2006-ban kiesett a képviselőtestületből az utolsó helyi SZDSZ-es képviselő is. Ez idő alatt a Fidesz teljesen átszőtte a város hétköznapi életét, minden felett igyekezett a lehető legnagyobb befolyást szerezni. Kritikátlan szócsöve volt az a helyi média, amelynek előállítója egyben a Fidesz választási anyagait is gyártotta, s ami a város égető gondjait a 2010-ig kormányzó szocialista-liberális koalíció tevékenységére tudta a helyiek számára visszavezetni.
A Jobbik mostani sikere annak is köszönhető, hogy a Fidesz itt is próbált gesztusokat tenni a Jobbik semlegesítése és az egykor tulajdonképpen szocialista bányászváros ideológiai felülírása érdekében. Ennek jegyében sokmilliós költséggel Trianon emlékpark nyílt a barlangtól és a négycsillagos szállodától pár lépésnyire, a városi könyvtárt Batsányi szülőhelyén Wass Albertről nevezték el. 2012-ben a település nevét már rovásírással is kitáblázták a bevezető országutakon, a Jobbik keresztet állított a Kazinczy téri lakótelep közepén stb. A város közbeszéde is erős ideológiai kontroll alatt állt, alapvetően csak hangsúlybeli eltérések voltak tapasztalhatók a jobbikos és a fideszes kommunikáció között.
A helyi MSZP eközben évről évre veszített az erejéből, gyakorlatilag folyamatos defenzívába kényszerült, őfelsége semmit nem ártó ellenzékévé vált. Éveken keresztül tetszhalott állapotot mutatott: tulajdonképpen soha nem voltak saját témái a helyiek számára, sőt egyetlen, az itt élőket érdemben érintő ügyet sem tudott produkálni az elmúlt 17 (!) évben. Emellett a szocialista kormányok alatt a tapolcai városvezetés minden problémát igyekezett az országot irányító szocialisták nyakába varrni azzal, hogy szerintük minden jó azért történt, amiért a Fidesz vezeti a várost, minden rossz pedig azért, amiért a szocialisták az országot.
Az igazsághoz az is hozzátartozik viszont, hogy egy ilyen kisvárosban, kellő háttér és támogatás nélkül nagyon nehéz bárkinek, még egy önkormányzatban ülő képviselőnek is érdemben szembemenni egy belterjes, mindent átszövő hatalommal, ugyanis csak kevesen rendelkeznek olyan egzisztenciával a környéken, amely családtagjaira, barátaira is kiterjedő függetlenséget biztosít (lásd polgári Magyarország).
A bukáshoz vezető siker
2007-ben az SZDSZ-es egészségügyi reformnak köszönhetően megszűnik a tapolcai kórházban a szülészeti osztály, ami érzelmileg érintette igen rosszul a helyieket. Meg kell azért itt jegyezni, hogy Tapolca az elsők települések egyike volt, amely magánkézbe adta a kórház működtetését. Az azóta csődbe ment Hospinvest 2007-től 2010-ig üzemeltette a helyi kórházat. Az ügy pikantériája, hogy az egészségügyben – kommunikációban, illetve a 2004-es népszavazáson - magántőke-ellenes Fidesz a kórház megmentésével magyarázta a 2007-es privatizációt és a 2010-es visszavételt is (2012-től már állami fenntartásban van).
(Pártlogó nélküli tiltakozó plakát a http://veszpremmegye.jobbik.hu/ -ról)
Jelentős momentum, hogy 2012-ben tulajdonképpen csak a Jobbik áll ki a kórház megmentéséért. A belgyógyászat, az aktív ellátás megmaradása érdekében 12 000 aláírást gyűjt össze. Az akkori városvezetés és egészségügyi államtitkár figyelmen kívül hagyta ezt a jelentős választói akaratot, a tüntetéseket. Sőt, a kórház városvezetéshez hű igazgatója fel is jelenti a tiltakozókat rongálásért, mert lakatokat helyeztek el a kórház kerítésén. Az MSZP ezúttal is gyakorlatilag hallgatott (persze kérdés, hogy az előző évek egészségügyi reformjának még friss emlékével az MSZP mennyire tudta volna hitelesen eljátszani a kórházvédőt).
Fordulat
2014-ben már 4 éve kormányozta az országot a Fidesz, az itteniek életminőségükön, kilátásain ebből tulajdonképpen semmit nem észleltek a szokásos csinosítgatáson kívül, amit immáron EU-s forrásból valósítottak meg (talán azon felül, hogy Orbán vejének cégével cseréltették ki a közvilágítást).
A helyi és az országos Fidesz levitézlésével, emellett a helyi és országos MSZP teljes inkompetenciájával elérte, hogy a szavazók lehetőséget lássanak a még friss, ki nem próbált Jobbikban. A Fidesz által a szélsőjobb felé tett gesztusokkal ideológiailag készítette elő a terepet a szélsőjobboldali pártnak, szalonképessé téve azt. A kórház hangos, következetes védelmével az emberek szemében a Jobbikból olyan erő formálódott, a szocialisták és a fideszesek szeme láttára, amely képesnek látszik képviselni a város érdekeit.
2014 októberében elnyeri a polgármesteri széket a Jobbik, több önkormányzati képviselői mandátumot, bár kisebbségben vezeti a várost. 2015 áprilisában már 50% feletti eredménnyel végez ez a párt Tapolcán, az időközi országgyűlési képviselőválasztáson. A képviselőjelölt: a kórházvédők vezetője.
Demokrácia megjavítása
Minden rosszban van valami jó, mondják. Talán ez a fiaskó mindkét, középen állók számára világossá tette, hogy a Jobbik komoly veszélyt jelent rájuk és talán nem túlzás állítani, hogy az országra nézve is. Amennyiben a mérsékelt politikai erők nem képesek a helyi ügyekben megjelenni, valóban a helyi érdekeket képviselni, tehát voltaképpen a feladatukat ellátni és ezt érzékeltetni a választókkal, akkor könnyen lehet, hogy 2018-ban Jobbik által vezetett kormány alakul. Meggyőződésem, hogy csak akkor tud a demokrácia hazánkban megerősödni, ha a képviselői ellátják a feladatukat, erejüket elsősorban a közügyek gyakorlására, közös problémák hosszú távú megoldására fordítják és nem kizárólag a saját gazdasági és politikai befolyásuk kiteljesítésére.
Az országos reformok, átalakítások során sokkal jobban oda kell figyelni a vidékre, annak élhetőségének megtartására. A racionalizálásoknál muszáj szem előtt tartani, hogy az ne erősítsen rá a negatív folyamatokra.
És még valami: eddig alapvetően az ideológiák szállították a politikusokat a helyiek számára, pártok alapján választottak. Jó lenne ezt megfordítani. Ha egy új „demokratikus”, tulajdonképpen mindegy is milyen párt helyi, hiteles, közösségért tenni akaró, érte kiállni képes embert támogatna, akinek a személyén, politizálási gyakorlatán keresztül csendben jutna el a tolerancia, szociális piacgazdaság, a polgári gondolat a választópolgárokhoz. Jelzők és megosztó szimbólumok nélkül.
Szerző: rds
