Ervin és a vele egyetértők!
 
Kezdeném azzal, amiben talán egyetértünk, hogy az a fajta keveset mondó, elkeseredettségen alapuló, céltalan álvilágforradalom, ami New Yorkból indult,  szerintem is hasztalan. Abban pont megtalálom azokat az elemeket, amelyekről írsz: legyen bármi, csak az ne, ami most van, de jobbat nem tudunk. Csúnya bankok, mennyivel jobb gazdagnak lenni, mint szegénynek. Milyen igazuk van! Ezt a lemezt már ismerjük: világ proletárjai egyesüljetek! A vasárnapi tüntetés azonban nem erről szól véleményem szerint. 

Nagyon szeretnélek meggyőzni benneteket Ervin. Fontos dolgokról beszélünk szerintem, gondoljuk hát át újra az alapvetést!

Előzményként annyit hadd mondjak, hogy megpróbáltam rávenni több barátomat, munkatársamat, a kormány tevékenységével egyébként szimpatizáló és nem szimpatizáló embereket, hogy tegyenek is valamit, pl. menjenek el egy szakszervezeti tüntetésre a munka törvénykönyvének módosítása ellen - ami mindenkit közvetlenül érint - ahelyett, hogy csak csöndben elégedetlenek. Természetesnek tartom, ha az emberek kiállnak a saját érdekeik mellett, helyettük más ezt nem fogja megtenni. A jellemző válasz: “nem érdemes, nincs úgysem más, aki a Fidesz helyett jöhetne”. A Te érvelésed is hasonlít erre: miért nincs programjuk, csináljanak pártot, és akkor majd meglátjuk.
 
Bár pofonegyszerű, a válasz bennem is csak lassan ért meg: nem az a kérdés, hogy van-e alternativa, a fontos éppen azt kifejezni, hogy nem tetszik az, ami folyik. És jelezni kell ezt akkor is, ha jelenleg nincs más épkézláb kihívója a kormánynak. Jelezni kell, hogy ez nagyon nem az a gyerek, amit vállaltatok, és amire felhatalmaztunk benneteket! A Fidesz-szavazóknak lenne leginkább kint a helyük, hiszen tapasztaltam, tudom, hogy sokuk számára fontos a demokratikus intézményrendszer, a fékek és ellensúlyok rendszere, a független intézmények hálója, a független igazságszolgáltatás, a magántulajdon védelme, és mindenekelőtt az alkotmányosság. Ezek egyébként mind konzervatív értékek is. Nem a kormánypártok ellen kell demonstrálni, hanem éppen azért, hogy eltereljék a rossz irányból az általuk egyébként támogatott jelenlegi többséget. Mert ha nem tetszik, számukra lesz a legkellemetlenebb, hogy csúnyán elzavarják majd ezt a társaságot, és esetleg visszajönnek a nekik nagyon nem tetszők.

Kifejezni azt, hogy nem tetszik a kormányzati stílus és tartalom, véleményem szerint nem kell, hogy azt jelentse, más politikai formációt követelünk. Ha szakszervezetek tüntetnek mondjuk Franciaországban a kormány intézkedései ellen, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy más színű kormányt szeretnének. Más ezen demonstrációk célja.
 
Ahhoz szerintem nem kell program sem, hogy kifejezzem, nem értek egyet azzal, hogy náci gondolkodókat ültetnek színházvezetői székbe, nem kell tudnom megnevezni személy szerint, hogy én kit látnék szívesen egy színház élén. A demonstrálóktól nem kell elvárni, hogy kidolgozott költségvetési koncepcióval, adópolitikával, és az abortuszról szóló programmal álljanak elő akkor, ha csak annyit kívánnak a hatalmon lévők tudomására hozni, hogy ne így!
 
Azt gondolom, nem baj, hanem kifejezetten üdvözlendő, hogy sokféle gondolkodású ember mondjuk a legalapvetőbb demokratikus, jogállami értékekben egyetért, és hajlandó egymással beszélni és együttműködni. Nem kell egy platformon lennünk az egykulcsos adót, vagy a felsőoktatási tandíjat érintően ahhoz, hogy elmondjuk, visszataszítónak tartjuk a kormánypártok hatalomgyakorlását! Ha a különbségeket keressük, csak a Fideszt, és az ország lezüllesztését segítjük. Nem most van a itt a viták ideje! Most látszani kell! 

2010 nyarán olyan széles felhatalmazással indult a mai kormányzat, hogy az ellenzék, és a független értelmiség is bénultan figyelte az országban történt cselekményeket. És éppen ez volt a baj. Mint kés a vajban, úgy haladt a Fidesz-KDNP a demokratikus vívmányok és az alkotmányosság leépítésében. 2011. januárjáig, az Európai Parlamentben elhangzott kritikákig szinte mozdulatlanul tűrt az ország közvéleménye. Párszáz fős tüntetések voltak csak jellemzőek. Az ellenállás hiánya nem józan megfontoltságra, felelősségének jobb átérzésére ösztönözte a kormányzatot, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett az étvágyuk a köztársaság felzabálásához. Pár hét alatt lezavartak egy alkotmányozást, ami önmagában többszázezres, milliós tüntetéseket kellett volna, hogy generáljon.
 
Gondolkodó emberekként szerintem ki kell mennünk, és meg kell mutatnunk, hogy ami folyik, az nem tetszik nekünk! Személyesen nagyon hálás vagyok azoknak, akik a bénultságból magukhoz térve először kezdtek demonstrációkat szervezni.  Nem arról van szó, hogy a szervezőket feltétlenül a kormányzatban szeretném látni. Dehogy, de most nem ez a kérdés! Ők legalább tesznek valamit, és nem csak lelépnek Magyarországról, ahogyan sokan kifejezik a véleményüket, akiket egyébként meg szintén meg tudok érteni. A Fidesz - sokszor bizonyította - csak az erőből ért.  Ha hatást akarsz elérni, erőt, tömeget kell felmutatni. Politikusok, tehát ha másból nem, a választók tömegeiből érteniük kell.
 
Mutassunk hát erőt, menjünk el, legyünk ott!