Nagyon-nagyon régen, amikor az embereknek még iPadjük se volt, a mai Görögország területén volt egy Athén nevű városállam, aki előállt egy elképesztő ostobasággal. Jelmondat volt az csak inkább, mintsem megvalósult Nemzeti Együttműködés Rendszere, de a lényege az volt, hogy minden polgárnak jogot kell biztosítani a közügyekbe való beleszólásra. (Lolkopterfazék?) Igen ám, de kedves Kleiszthenész benézte a dolgot, és hamar rá kellett jönniük, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy a földeken való görnyedés, jószágnoszogatás helyett ráérős gazdagokkal vitatkozzon. Az új miniszterelnök, Periklész Városállami Ügyek Kormány ezért bevezette a választott tisztviselők díjazását, aminek hála gazdagnak és szegénynek nemcsak ugyanúgy joga, de lehetősége is lett a participáció. Paraszt is lehetett politikus, totál vivát.
*
Olyannyira örökül vettük ezt a módit, hogy évezredekkel később egy olyan országban, ahol Periklész legfeljebb a második legismertebb görög Alekosz után, még mindig fizetést kapnak az országgyűlési képviselők, miniszterelnökök, államfők, ombudsmanok, satöbbik. Magyarországon szeretnénk, hogy ne csak a tehetősek, az éppen hatalmi pozícióban lévők hallathassák hangjukat, így pártállástól, vallásos meggyőződéstől, birtokolt vagyontól függetlenül ugyanazért a tisztségért és munkáért mindannyian ugyanannyi tiszteletdíjat kapjanak.
Kaptak is, amíg ebbe a "bolyhospulóveres" eposzi jelzővel bírő Kövér papa párosbajusszal bele nem taposott, amikor az alkotmányozásban nem résztvevő, ellenzéki képviselők tiszteletdíját
megvonta – mondván, milyen dolog az, hogy nem dolgoznak a honatyák. Miért nem működnek együtt? Elaludtak tán a képviselőurak, hogy nem jöttek el alaptörvényezkedni? Móres bizony!
Kövér az egyik legnagyobb politikai zseni, simán beküldeném rá az sms-t: A kormánypártival ellentétes véleményen lévőktől egyszerűen megvonja a fizetésüket, mintha teljesítménybérezés lenne a Tisztességes Házban – tudván persze, hogy kész politikai öngyilkosság lenne, ha az ellenzéki pártok úgy istenesen felszólalnának a tiszteletdíj megvonása ellen. Hiába, a nép nem szereti, ha egy politikus ugyanúgy normális bérviszonyokat szeretne, mint mindenki más…
Ahhoz meg aztán tényleg tükör nélküli helyen kell élni, hogy a többéves kivonulósdijuk után lépje meg ezt: míg teljesen releváns és elfogadható politikai álláspont, hogy nincs szükség új alkotmányra (
Van!) – amit a legjobban úgy lehet képviselni, ha egyáltalán nem veszünk részt annak kidolgozásában – addig a törvényhozási munkából való teljes kivonulás egyszerűen vállalhatatlan. Ha valaki nem hisz a parlamenti munkában, ne jelöltesse magát képviselőnek, és pláne ne vegye fel a fizetést érte. Megtették, felvették, most meg jól elvették…
*
Az ellenzéki képviselők pedig csak nagyon félszegen tiltakozhatnak, hiszen kétségtelenül jogosan félnek attól, hogy az önmagukért való kiállással csak sértődött pénzhajhászoknak fognak tűnni a sokszor egyébként nem annyira bölcs választópolgárok szemében. Mégis meg kéne tenniük, mert itt nem Gyurcsány Ferenc vagy Schiffer András fizetéséről van szó, hanem arról, hogy semmilyen kormányzat sem jogosult a más véleményű képviselők büntetésére - mert a demokrácia hűségpénzéért cserébe nem Orbán Viktorhoz, a Nemzeti Izékhez, hanem a választókhoz, a magyar hazához, saját legjobb tudásukhoz és lelkiismeretükhöz kell hűségesnek lenniük. De persze visszamehetünk az időben két és fél ezer évet, úgyis már rég meg akarom mondani Platónnak, hogy egy barom.
A Send/Küldés gombbal elküldheted Kövér Lászlónak, az érintetteknek vagy ismerőseidnek Facebookon:
