Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2012.11.18. 12:51 Mihalovits Ervin

Unortodox adósság

Címkék: gazdaságpolitika államadósság közszolgáltatások portfolioblogger befektetések elmaradása

A kormány első számú célként határozta meg az adósság elleni küzdelmet, amiben ha nem is jelentősen, de sikereket tudott elérni. Ugyanakkor a társadalomra rakódó jövőbeni terhek közül néhány nem mutatható ki az államadósságban. Ezek tipikusan a közszolgáltatást nyújtó cégek esetében aktuálisak, legyenek állami tulajdonban, mint a MÁV, BKV, vagy magánban, mint a gáz- és áramkereskedők. Az ő történetük régebbre nyúlik vissza, nem a mostani kormány alatt kezdődött a kiéheztetésük, csupán a szorítás lett rajtuk nagyobb.

Olyan szolgáltatást nyújtanak ugyanis ezek a társaságok, melyek alapvetőek, mindenki használja őket. Közlekedés, gáz és áram nélkül egy ember sem tud normális életet élni, ezért ezek a szektorok gyakran kénytelenek elszenvedni azt, hogy szociálpolitikai eszköznek tekintik őket, és központilag határozzák meg az árakat, illetve az évenkénti emelés maximális mértékét. A választási kampányok egyik fő témáját is a rezsiköltségek és a buszjegy ára adják, és legalább annyira szent teheneknek számítanak, mint a nyugdíjak. Ez ahhoz vezet, hogy nem a költségtényezőket veszik figyelembe az árak meghatározásánál, hanem a rövid távú politikai érdekeket. Emiatt több kormányzati cikluson átívelő jelenség, hogy a fogyasztói árak emelése elmarad a beszerzési és működési költségek növekedésétől, főként választások előtt. Közel sem arról van szó, hogy a vállalatok extraprofitját (sic!) venné el az állam, hanem hogy veszteséges működésre kényszeríti őket.

kampany2.jpgforrás

horvath_csaba_van_egy_jo_hirem_Budapest_Bkv_ingyen.jpgEmlékszünk még? Ingyenes BKV!
forrás

Az ilyen magatartás következményei láthatóak a BKV vagy a MÁV esetében. Nem azt állítom, hogy a katasztrofális állapotokhoz nem járultak hozzá az elsikkasztott pénzek vagy a nem megfelelő menedzsment, csak azt, hogy a mindenkori fővárosi vezetők politikai érdekeinek megfelelően a jegyárak a költségek csak nagyon kis részét fedezik. Ha feltesszük a kérdést, hogy a havi bérlet ára  és a BKV által nyújtott, nemzetközileg egyébként igen magas szintű szolgáltatások (sűrű hálózat, gyakran közlekedő járatok) kiegyenlítik-e egymást, látnunk kell, hogy nem. Főleg, ha belevesszük a rengeteg  kedvezményt, amit az utasok többsége igénybe vesz. Nem csodálkozhatunk tehát, ha az állami és budapesti alulfinanszírozottsággal társítva nem elegendő a működés fedezéséhez, nem hogy új járművek vásárlásához.

Az elmúlt napokban a gáz- és az árampiaci szereplők is megkongatták a vészharangot. Mindkét iparág az alacsony, központilag meghatározott árakra panaszkodik. A Pénzcentrum cikkében ezt így foglalták össze: "A földgáz beszerzési árát Moszkvában, míg a hazai értékesítési árat egy budapesti minisztériumban határozzák meg". Nem nehéz kitalálni, hogy a "budapesti minisztériumban" meghatározott érték a beszerzési és szolgáltatási ár alatt van.

Adódik a kérdés, hogy mi lesz ennek a következménye. Az Index írásának címe szerint "két-három év, és jöhetnek az áramkimaradások". Furcsán hangzik, hisz ez nem jellemző Magyarországon. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezek a cégek veszteségeiket minimalizálandó, nem hogy nem fejlesztik az infrastruktúrájukat (ami az előrejelzések szerinti középtávú keresletnövekedés miatt szükséges lenne), hanem a már meglévőt sem tudják karbantartani. Márpedig az infrastruktúra amortizálódik, és bár annak felújítása/pótlása eltolható, valamikor meg kell lépni, különben nagyobb problémák léphetnek fel a szolgáltatásban. Ekkor viszont ezek költsége egyszerre, nagy összegben jelentkezik, amit végül úgyis közvetlenül a díjban, vagy közvetve adók formájában a fogyasztók fizetnek meg. Vagy a felújítás elmarad, és olyan állapotok lesznek, mint amit naponta tapasztalunk a matuzsálemi korban lévő buszok lerobbanása, az 5 km/h-val közlekedő metrók és a rendszeres pályahibák miatt késő vonatok esetében.

Habár az Orbán-kormány harcot hirdetett az államadósság mutatója ellen, valójában nem változtatott az előtte lévő kormányok populista, a valóságtól elrugaszkodó politikáján. Sőt, új szintre lépve ezen a létrán, már a gazdaság alapját adó bankokat és cégeket sarcolja. Ezek mellett nem olyan feltűnő, de közben cselesen - az államadósságba nem beleszámítandó, a közszolgáltatások infrastruktúrájának felújításának elmaradásából keletkező amortizációval és a szükséges befektetések megfojtásával - egy új eszközt talált a jövő feléléséhez.

Szerencsére eljutottunk oda a válság évei alatt, hogy megtanultuk, eladósodni nem jó. Még jobb lenne, ha ennek mértékét nem csak egy számmal vizsgálnánk, hanem jobban a mélyére tekintenénk a problémának. Továbbá fontos lenne szembenézni azzal is, hogy hiába értékeljük szubjektíven már így is túl drágának az áram vagy a közösségi közlekedésért fizetendő díjat, a valóságban az elmarad attól, amennyibe kerül.

 

 

6 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr124907110

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Unortodox adósság 2012.11.18. 15:12:01

Habár az Orbán-kormány harcot hirdetett az államadósság mutatója ellen, valójában nem változtatott az előtte lévő kormányok populista, a valóságtól elrugaszkodó politikáján.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kino 2012.11.18. 14:09:12

"a jegyárak a költségek csak nagyon kis részét fedezik" - azért ebben nem lennék teljesen biztos. egészen konkrétan a bkv árszínvonala a nyugatitól nem igazán marad el...

Farkas Gábor · http://publius.blog.hu 2012.11.19. 00:21:43

@kino: a jegyeladásokból származó bevétel 50 milliárd forint körül, az összes kiadás pedig 130 milliárd forint körül alakul. Úgyhogy a fenti mondat igaz, még akkor is, ha persze azt figyelembe kell venni, hogy erre jön(nie kéne) még a kedvezményes bérletek utáni állami kiegészítésnek, amivel együtt már jobb a kép. De az egyik fő gondot többek között ezeknek a nagy mértéke is okozza

kino 2012.11.19. 00:24:04

@Farkas Gábor: akkor viszont a hatékonysággal vannak nagy bajok.

Farkas Gábor · http://publius.blog.hu 2012.11.19. 00:25:39

@kino: még egy kis kiegészítés:
"1 milliárd 374 millió utassal számolva viszont azt tapasztaljuk, hogy egy átlagos utazásra jutó árbevétel 27,5 forint alatt marad. De az árkiegészítéssel sem éri el a 35 forintot." még így is magasnak találod az árszínvonalat?
bkvfigyelo.postr.hu/normalis-uzemeltetesi-modellel-komoly-profitot-termelhetne-a-bkv

kino 2012.11.19. 00:29:07

@Farkas Gábor: OK, az egy utasra jutó árbevétel 27,5 Ft. És akkor hová tűnik a vonaljegyek és bérletek ára? Vagy az utasok 90%-a bliccelő? Kötve hiszem.

mkrxhgz 2013.02.01. 07:17:17

hát sajnos nem csak a BKV, hanem az ország menedzsmentjével is óriási bajok vannak.