Manapság elég sok helyen találkozni a demokratikus deficittel, különböző forrásokból. Annak ellenére, hogy nagyon sokan hivatkoznak a problémára, az már nem igazán szerepel sehol, hogy valójában mit is takar ez a fogalom.
Nem akarok messzemenő magyarázatokba bocsátkozni, mivel a témával könyveket lehet megtölteni. Álljon hát itt annyi, hogy a demokratikus deficit, – vagy magyar nyelven hiány – az a jelenség, amikor az egyébként demokratikusan működő rendszer valamilyen, általában intézményi problémák miatt nem tud eléggé demokratikusan működni. Ez nem jelenti azt, hogy ne volna demokratikus, vagy, hogy nincs demokratikus legitimitása. Csupán azt, hogy úgymond minden jó szándék ellenére vannak hibák a gépezetben. Ilyen például, hogy az Európai Parlament – parlament létére – nem bír elég hatalommal, vagy hatáskörrel ahhoz, hogy teljesen felügyelni tudja az Unió más szerveit, így például a Bizottságot és a Tanácsot. Vagy, hogy a Bizottság végrehajtói jogköre korlátozott, az Unió egésze pedig túl alacsony átláthatósággal bír, ami szintén nem jó pont a demokratikus hiány tekintetében.
A jelenség jól ismert és az EU folyamatosan küzd is azért, hogy csökkentse ezt a deficitet. Mi a problémám hát azzal, hogy egy ilyen, az egész uniós struktúrára kiterjedő problémát előszeretettel hoznak fel megjelenő cikkekben?
Alapvetően az, hogy a demokratikus deficit normatív fogalom. A demokratikus hiány elsősorban a politikaelmélet körébe tartozik, nem értéksemleges és nehezen megfogható. Ahány elemzés, annyi értelmezése akad, és bár vannak kézzelfogható hibák, melyek többek között ebből erednek, úgy gondolom, hogy nem túl stabil érvelés egy konkrét, teszem azt, gazdasági válság okait a demokratikus deficitből eredeztetni. Pedig ma azt látom, hogy a görög válságot, a magyar Unió-ellenesség erősödését és még ezer dolgot erre próbálják visszavezetni.
A gond ezzel az, hogy míg ezeknek a problémáknak vannak más, sokkal kézzelfoghatóbb eredői is, addig a demokratikus deficit egy nehezen körülírható és eleve vitatott fogalom. A mai elméletek egy része egészen odáig is elmegy, hogy az Unió működésével kapcsolatban demokratikus hiány irreleváns, mivel az Unió első sorban egy gazdasági, nemzetközi szervezet, melyekre alapvetően még kevesebb demokratikus jelleg jellemző, mint az EU-ra. Akár elfogadjuk ezt a fajta érvelést, akár nem, annyi bizonyos, hogy a demokratikus deficit megítélése vitatott és így nem érzem biztos pontnak például egy gazdasági válság magyarázatakor. Persze lehet tárgyalni, hogy milyen hatása van ezekre a történésekre, de én érvelésemhez keresnék valami kézzelfoghatóbb indokot.
Miért van hát, hogy mégis számtalan helyen hivatkoznak erre, és hogy sok helyen, már minden hibát automatikusan demokratikus deficittel bélyegeznek meg? Szerintem egyszerűen azért, mert jól hangzó, mindent érintő, de elég ködös fogalom ahhoz, hogy a publicisztika szárnyaira vegye. A média mögött meghúzódó politikai erők pedig nyerni akarnak és nem tájékoztatni. A nyílt, civilszférán belüli politikai diskurzus pedig sokszor esik áldozatul az ehhez hasonló félmagyarázatoknak. Persze távol álljon tőlem, hogy a szabad sajtót kárhoztassam, hiszen mindenki azt ír le, amit akar, de a normatív alapokon nyugvó érvelések könnyen tévútra vihetik a témában nem igazán jártas olvasót, sőt néha még azokat is, akik értenek az adott kérdéshez. Az internet korában pedig a média, beleértve minden fajtáját, sikamlós talaj. A demokratikus deficithez hasonló könnyen kijátszható joker-kártyák sokszor zavaros fejtegetésekhez vezetnek, melyeket inkább egy politikai szemlélet igazolása, és nem a kialakult helyzetek valós bemutatása vezérel.