Amint a tájékozott olvasó megtapasztalhatta, az ország politikai közéletének egyik jellegzetes vissza-visszatérő problémája a közérdekű információk szándékos visszatartása. Mennyi lesz a hiány, mekkora volt a növekedés, és az ezekhez hasonlóak, mind olyan kérdések, amelyekbe potenciálisan választások kerülhetnek, éppen ezért sajátos jelenség ezek késleltetése, megmásítása, minél inkább hozzáférhetetlenné tétele. 

 

A legtöbbeknek erről valószínűleg – teljesen jogosan - balatonőszöd jut eszébe, mégis azt azért látnunk kell, hogy a probléma ennél mélyebb, mindennapibb. Ennek érzékeltetésére a következő gyakorlatot ajánlom mindenkinek. Mérjük le stopperrel, hogy a következő kérdésekre mennyi időbe telik hivatalos kormányzati forrásokból (!) megtalálni a pontos adatokat. Mekkora volt az előző évi magyar GDP? Mekkora a munkanélküliség? Magyarország költségvetésének sarokszámai? Agrártámogatások nagysága? Részben és egészben állami tulajdonú nagyvállalatok teljes listája bevétellel, foglalkoztatottak számával – és ráadásképpen mennyi költségvetési támogatásban részesülnek? És ehhez hasonlókat lokális szinten is érdemes kipróbálni: az önkormányzat költségvetése, konkrét kiadási tételének nagysága (pl. tankönyvtámogatások), befolyó uniós pályázati pénzek, stb.

 

Aki próbált már hasonlókat, az nagyon jól tudja, hogy iszonyatosan nehéz, kínkeserves munka kormányzati adatoknak utánajárni – sokszor azért, mert egész egyszerűen nem hozzáférhetőek elektronikusan, sokszor pedig azért, mert elképesztően logikátlan és átláthatatlan módon publikálják őket. Mindkét esetben jogosan gyanakodhatunk közérdekű adatok visszatartására.

 

Tudom, hogy ez a legtöbbeknek nem tűnik olyan nagy problémának, ami megéri a fáradtságot, ugyanakkor mindannyiunk közös érdeke, hogy a sajtó (legyen az profi hivatásos vagy egyszerű blogger) és a politikailag aktív állampolgárok könnyedén elérhessenek minden olyan információt, ami alapján később a választásokon megítélhetővé válik egy kormányzat sikeressége. 

 

Éppen ezért tartanám jó ötletnek külön erre a problémára ombudsmani hivatalt felállítani, melynek feladata a közintézmények, közhivatalok és mindenfajta állami szerv – különös tekintettel a kormányra és a költségvetésre – kiadásainak és működési adatainak megfelelő, egyben visszamenőleges közzétételének ellenőrzése. 

 

Ez egyébként nagyjából a jelenlegi Állampolgári jogok biztosának hatáskörébe tartozó probléma - ugyanakkor az Állampolgári jogok biztosa inkább az állampolgárokat ért tevőleges visszásságok felderítésére irányuló szerv, mintsem a tájékoztatást rendszerszinten vizsgáló intézmény. Éppen ezért utóbbit teljesen különálló ombudsmani hatáskörben látom megnyugtatóbban szavatolni. Az így létrehozandó Közérdekű adatok biztosa filozófiai értelemben az Adatvédelmi biztos komplementere: míg előbbi azt garantálná, hogy az állampolgárok láthassák, választott tisztviselőik és az általuk felügyelt intézmények pontosan milyen körülmények között és hogyan működnek, utóbbi pedig attól véd meg, hogy a hatalomra jutottak ne élhessenek vissza a tudomásukra jutott és egyébként rólunk szóló információikkal.

 

Előbbi láthatóvá tenné a Leviatán kusza csápjait, utóbbi pedig kiszúrná mindent látó szemét.