„De az egyforma meztelenséggel mindenkinek egyforma jogot adott mindenre”
Szabó Lőrinc sora a legalapvetőbb természetjogi törvényt mondja ki: ember és ember között jogegyenlőség van; olyan jogegyenlőség, amelyet Istentől (a versben: istentől) kaptunk és, amelyet semmilyen fajta különbözőség nem szakíthat meg. Értsd: fajtájától, bőrszínétől, nemétől, politikai vagy vallási nézeteitől, társadalmi, illetve származási helyzetétől egyik ember sem lesz több, vagy kevesebb, mint másik embertársa.
A január 1-től hatályba lépő új alkotmányunk tervezetében a felsorolt egyenlőségi szempontok hasonlóképpen deklaráltak, azonban mintha hiányozna valami. Egy olyan triviális szempont, amely egy modern, európai ország alkotmányába bekívánkozik, hiszen legalább olyan fontos, mint a faj, bőrszín, stb. Ez a szempont nem más, mint a: szexuális orientáció.
Természetesen nem tudhatjuk és nem is bocsátkoznék találgatásba azzal kapcsolatban, hogy vajon direkt hagyták-e ki a jogalkotók az alkotmány említett sorából ezt a fontos szempontot, de bárhogyan és bármiért is történt, bosszantó. Ugyanis az alkotmány eme pontjában a jogalkotók úgy fogalmaztak: „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
A mondatból hangsúlyos a nevezetesen kifejezés. Tulajdonképpen mindenfajta fontos különbségtételre okot adó szempontot megneveznek, azonban a szexuális beállítottságot, mint olyat, egyszerűen az egyéb kategóriába sorakoztatták. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az új alkotmányunkkal megszülető új országunk, hazánk, nemzetünk, de legfőképpen államunk ne biztosítaná ugyanazon jogokat a homoszexuális polgároknak, mint a heteroszexuálisoknak, hiszen az egyéb kategóriát kimerítik.
Igen ám, csakhogy egy olyan országban, mint a miénk, ahol (sajnálatos módon) a homoszexuálisokkal szembeni kirekesztettség nagyobb méreteket ölt, mint az egyes etnikumokkal szembeni, ott bizony a jogalkotóknak nagyobb felelősségérzettel kéne fogalmazniuk.
Ugyanis a jelenséget nem csak nálunk fedezték föl. Számos latin-amerikai és dél-afrikai országban hasonló volt a helyzet, azonban ott felismerték a probléma súlyosságát, és alkotmányaik, szabadságjogokról szóló paragrafusaiba belefogalmazták a szexuális orientációtól független, államtól kapott jogi védelmet. Félreértés ne essék, ez nálunk is megtörtént, hiszen az egyéb kategóriába még mindig beleférnek a szexuálisan más irányultsággal rendelkezők, de mégis nagy a különbség a két kategória között. Hogy miért?
Mert sokan, akik esetleg kirekesztőek a homoszexuálisokkal szemben, nem feltétlenül látják az alkotmány sorai között, hogy tulajdonképpen őket is megilleti az államtól kapott jogbiztonság, és csak a képzelet szabhat határt annak, hogy ez milyen visszaélésekre, és szélsőséges cselekményekre adhat okot.
De hát valószínűleg az országunkban fellelhető hatalmas kirekesztés problémája, csak egyéb probléma...
A Send/Küldés gombbal elküldheted az érintetteknek vagy ismerőseidnek Facebookon: