Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2012.12.06. 12:47 Mihalovits Ervin

Hamis problémák a tandíj kérdésében

Címkék: tandíj felsőoktatás hitel véleményvezér portfolioblogger

A napokban újra fellángolt a vita a tandíjjal kapcsolatban, miután kitudódott, hogy a kormányzat tovább csökkenti az állami támogatású helyek számát a felsőoktatásban. Tiltakozott a HÖOK és a Véleményvezér is megjelentetett egy bántóan felszínes írást.

Mielőtt az utóbbi cikkre rátérnék, hadd mondjam el véleményemet a tandíjról. Meglátásom szerint a felsőoktatási tanulmányok befejezése után fizetendő tandíj bevezetése egy paradigmaváltás az oktatásban. Az eddigi rendszerben nem az egyetem befejezése utáni lehetőségeken volt a hangsúly, hanem magán az egyetemre való bekerülésen, vagyis a diploma megszerzésén. Az pedig mar gyakran másodlagos szempont volt, hogy milyen tudományterületen és milyen későbbi kilátásokkal. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználható félévkeretet sokan szívesen kihasználták a limitig, hiszen ingyenes volt, és rengeteg előnnyel járt a diáklét. Ezek a diszfunkciók összességében nagyobb költséget jelentenek közvetlenül az állam, közvetve pedig az adófizetők számára. Erre a tandíj, mint a hatékonyságra ösztönző eszköz, megoldást nyújt.

A Véleményvezér cikke ugyanakkor a társadalmi mobilitás csökkenésében látja a tandíj ördögi hatását. Ez igaz lenne, amennyiben a tandíjat a tanulmányok ideje alatt kellene kifizetni, hiszen akkor a felsőoktatásban való részvétel valóban a szülők anyagi helyzetétől függene. A hazai tandíj-rendszer azonban lehetővé teszi állami hitel közbeiktatásával a tandíj utólagos törlesztését, aminek megfizethetősége így már csupán a hallgató későbbi fizetésétől függ. Ebben a kontextusban a hitel tehát egy befektetés, ami arra ösztönzi a hallgatót, hogy olyan tanulmányokat folytasson, amivel a későbbiekben jó eséllyel tud majd elhelyezkedni. Vagyis hamis az az állítás, hogy az utólagosan törleszthető tandíj ellehetetleníti a társadalmi mobilitást.

Ennek megfelelően a felvetett probléma is hamis. Az igazi kérdés az, hogy az államilag támogatott hitelek mekkora költségvetési terhet jelentenek hosszútávon, illetve, hogy a jelenlegi tandíjakat vissza tudja-e majd fizetni a felvevők túlnyomó része a fizetéséből, ha keresett szaktudást sajátít el?

A Véleményvezér utóbbi szemponttal is foglalkozik, példaként felhozva az amerikai tandíj-rendszert, ahol egyre kevesebben tudják visszafizetni a tandíjukat. Az összehasonlítás azonban felszínes, semmilyen következtetést nem lehet levonni ez alapján. A magyar rendszert és jövőbeni kilátásokat (tandíj és a várható fizetés nagyságának aránya) alaposan meg kell vizsgálni, különben a vita színvonala a kormány hatástanulmányokat nélkülöző ötletelésével egyenlő. Ahhoz azonban jó kérdéseket kell feltenni, és nem démonizálni a tandíjat.

 

 

24 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr204949060

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hamis problémák a tandíj kérdésében 2012.12.06. 20:36:01

Hamis az az állítás, hogy az utólagosan törleszthető tandíj ellehetetleníti a társadalmi mobilitást. Ennek megfelelően a felvetett probléma is hamis.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

labrabbit 2012.12.06. 13:23:06

1. Államilag támogatott szakot végez, aláírva a röghözkötést. Persze közhivatallal is kiváltható. Az államot szolgálja, azaz a rezsimet. Köze nincs a társadalmi érdekhez, a közjóhoz.
2. Hitelekből tanul. A gyorsnaszád mai állása szerint az életben nem fizeti vissza itthon. Könnyebbség, ha közhivatalt vállal, akkor az állam átvállalja. A rezsimet szolgálja.

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2012.12.06. 14:36:51

Oh, igen, elvi síkon a fentiek lennének a kérdések, de nem egy fiktív zéró pontról indulunk. Nekem az alábbiak jutnak eszembe a szerzőnek címezve:
- Meg tudja-e mondani, hogy 5-15 év múlva mi lesz a keresett végzettség/szaktudás - Magyarországon? Ne feledjük, hogy legalább 10 éves törlesztési periódussal szoktak számolni a pénzintézetek. Hozzátehetjük, hogy a keresett szaktudás majd továbbképzést is igényel, vagy legalább apró pályamódosítást, átképzést - akkor már minden bizonnyal piaci költségen. Joggal beavatkozhat a "terelésbe" az állam, de az állami finanszírozás feladása ezt a célt nem szolgálja. Egyébként voltak, vannak ilyen előrejelzési kísérletek, de még nem találkoztam igazán sikeressel se itt, se másutt.
- A kétszázalékos csodakamattal számolt Diákhitel 2-t miért nem veszik maximálisan igénybe az érintettek, miközben pl. állampapírba fektetve akár viszonylag szép hozamot is lehetne belőle nyerni (igaz, nem abszolút számokban)? Nincs ennek köze a közelmúltbeli tapasztalathoz, miszerint a hitelekből nem tudnak kimászni a háztartások túlnyomó többsége? Finoman szólva sem tombol a vállalkozókedv a lakosság azon körében, akiknek ez elvileg szól.
- Hol van az ösztöndíjazás rendszere, amely sehogy sincs összeigazítva a változásokkal? Valójában mi sarkall folyamatos jó teljesítményre?

puszt 2012.12.06. 14:51:54

1. Ha utólag is kell fizetni, akkor is gond, ha nem lesz miből!
2. Hova/mivel tervezzen a 20 éves, mikor a 30, 40, 50,..stb. sem tud tervezni, meglevő élettapasztalatával?!
3. Talán már közhely: a "kimívelt emberfők" ( már nem kell?)
4. Szerintem egyébként is kell az igényeknél sokkal több ember képzése, mert a tanulmányi eredménytől függetlenül lehet sok az egyszerűen nem arra a pályára való ember,(nem tudható előre!)
és az igazi minőségi válogatás lehetőségétől is megfosztjuk magunkat.

Mihalovits Ervin 2012.12.06. 15:16:32

@naiszen:

- teljesen jogos felvetes, de nem uj. igen, nehez megmondani,  h mire lesz pontosan szukseg 5 ev mulva. Ugyanakkor a trendek latszodnak, a bolognai rendszernek (osztott kepzes) hala az ember ket teruleten is tudast szerezhet, illet most is gyakori, hogy a vegzosok diplomat igenylo, de nem konkretan azon a teruleten helyezkednek el, amit tanultak.

- a diakhitel 2t kozvetlenul az egyetemnek utaljak, nem lehet vele biznizselni. A hitelektol valo felelem most olyan alaptalanul nagy, mint annak idejen a hatartalan felveteluk. Ez a helyzet nem a diakhiteles rendszer hibaja. El kell magyarazni a hitel befektetes jelleget es az oktatasbol varhato hasznokat. Ezek utan - az erdeklodeset szem elott tartva - kell mindenkinek dontenie.

- a tandij nem az egyetemen beluli teljesitmeny novelesere motival (kiveve ha felmentest lehet kapni alola), hanem az egyetemi let elhuzasa ellen hat. Illetve, mig most mindenki csak arra megy h felvegyek vhova, a tandij behozza szempontkent azt is, hogy utana mit tud majd a diplomaval kezdeni.

Golovics József · http://leviathan.blog.hu/ 2012.12.06. 15:40:41

Köszi, hogy megírtad ezt a cikket helyettem. :) Nekem mostanság úgy sincs motivációm az írásra, de 99,9%-ban ugyanezt írtam volna. Még a végén belépek a LIFE-be/ba! :D

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2012.12.06. 17:00:38

Annyit előzetesen tisztáznom kellett volna: számomra nem a tandíj, hanem az "önfenntartó felsőoktatás" gondolata abszurd. Én arra próbálok reagálni, hogy a szegényebb néprétegeknek mit jelenthet a mostani változtatás, hiszen az ezzel kapcsolatban megfogalmazott vélemények felszínesek szerinted. Emlékeim szerint az említett Véleményvezér és sok megszólaló elvi alapon nem tandíjellenes. Azt se hagyjuk ki a történetből, hogy a most a rendszert farigcsáló Fidesz 2008-ban a "tandíj" kérdésében nem csak mást mondott, de ellenében a szavazófülkékbe is hívta a polgárokat. Így természetes módon a rövid blogbejegyzések a "tandíj" szót emelik előtérbe és még egy kis konklúzió fér bele a keretbe, aztán ennyi. :)
Szóval szerintem ma az "ellenkezők" nem egyértelműen a tandíj ellenzőinek körét jelentik. De én magam is elvárom, hogy ha a legszűkebb érintetti kört sem kérdezik meg alapvető fontosságú ügyekben, akkor legalább ők álljanak ki magukért. Ha a döntéshozók így viselkednek, akkor nem is várható el, hogy ne forduljanak a kritikusok akár a legolcsóbb érvekhez, demagógiához. Pláne akkor, ha az világosan látszik, hogy nem prioritás a kormány számára a "kiművelt emberfők sokasága". Ebben egyetértünk? Mindjárt írom a szegények kérdését, de egyszerűen egy ámokfutás egyik lépéseként látjuk ezt, és nem nagyon várható már el a "jó kérdések" higgadt feltétele.

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2012.12.06. 17:26:03

@Mihalovits Ervin:
- "Keresett szaktudás": Világos, de a nagyobbacska diákhitel a megalapozott előrejelzés szükségességét 5-7 évről 12-17 évre tolja ki. Emellett költségként megakadályozza a további pályakorrekciót, amely sajnos a mesterszak elvégzése után is fenyegeti az embereket.
- Diákhitel2: Igen, slendrián voltam, viszont a háztartás szempontjából szinte mindegy a folyósítás módja, mármint, ha van módja akár színtiszta pénzbefektetésként tekinteni a hitelkonstrukciót. Magyarul én azt feltételezem, hogy abszurd módon esetleg aránylag jobban élnek ezzel a stabil(nak tűnő) egzisztenciával bíró háztartások gyermekei, mint azok, akiknek ez elvileg nagy segítséget jelent. Cserébe a kamattámogatás költségeit szétterítik a lakosság egészén.
Elmagyarázni a hitelben rejlő lehetőséget? Megint az "itt és most" problémája jön elő: ez a kormány magyarázza ezt el hitelesen, miközben az eladósodottság ellen küzdve megszorításokat halmoz egymásra? Egyébként itt az 1. ponthoz csatlakozik a kérdés: a 25-35 éves fiatalokat, közöttük az állítólag gyermekvállalásra ösztönzött szülőképes korú nők életének mozgásterét érdemes-e beszűkíteni az adósságteherrel?
Ráadásként a felsőoktatásnak az államháztartást érintő költségeinek a kiszámolása is nehezül az új rendszerrel, ami a magyar politikai elitet látva nem megnyugtató. Számomra tisztább sor az egyes diákkal kapcsolatos felsőoktatási költségeket és bevételeket a felsőoktatásban eltöltött idő alatt megoldani. Kisebb időbeli túlnyúlás (például 5 évnyi törlesztés) segítheti a költségek kezelését a szegényebb/bizonytalanabb háztartások számára. Ez viszont nem olyan futamidő, amelyben komoly méretű hitelösszeg kezelhető, azaz a tandíj kiróható mértékét csökkenti a szegényebbek esetében. A felfelé irányuló társadalmi mobilitás érdekében ekkor a szociális alapú támogatásokat kellene erősíteni, de mondjuk, ez újabb kérdéseket vet fel.
Tudom, hogy az oktatáson kívüli érv a politikai szereplőkre való hivatkozás, no, meg részben a szülők hozzáállása is, de itt és most szerintem komoly korlátjai vannak az "elvileg jól megindokolható" megoldásoknak. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a rendszerváltás után első évek után új hullámban erősödik a bizonytalanság-érzet, a kiszámítható életpályák megszűnése. Ez önmagában felértékelő hatással bír(na) a felsőoktatási tanulmányok tekintetében (az iskoláztatás értékét a lakosság észlelni véli a felmérések alapján, bár ki tudja, jól kérdezünk-e?). Viszont a hitelre épített felsőoktatás képe pont másik irányban hat - itt és most.
- 3. pontban egyetértünk.

Mihalovits Ervin 2012.12.06. 18:43:00

@naiszen:

Bocsi, de számomra nem érv, h már nagyon dühös mindenki, ezért eszetlenül lehet támadni mindent, amit vitya csinál :)

Ha vmi közöset akarok találni az ellentéteinkben, akkor az talán az lenne, hogy én nem veszem figyelembe az elméletben jó(nak tűnő) gondolkodásomban a magyarországi valóságot. Nevesítve, hogy milyen a szülők hozzáállása, hogy a modern világban alapvetően gyorsan változik a munakerőpiaci helyzet, ezért nehezen előrejelezhető a jövő pontosan, illetve, hogy hogyan áll a társadalom a hitelhez.

Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a társadalom beidegződései miatt ne mozduljunk el egy (sztem) jobb rendszer felé. Az alkalmazkodás pont az addig megszokott beidegződések feladását jelenti, amivel előrébb lehet jutni. Fel kell ismerni, hogy a fejlett államok (igen, Magyarország is az) már nem tudják fenntartani az ingyenes és ezért nem hatékony szolgáltatásaikat, mint az egészségügy és az oktatás. Az embereknek is be kell közvetlenül szállni a finanszírozásba. Ha ehhez nincs meg a társadalom kulturájában a háttér, akkor támogatni kell a kialakulását. De nem ülhetünk addig is várva a csodát.

tarackos 2012.12.06. 20:41:35

Nem a tandíjjal van baj hanem a mértékével. Most 100% lesz. Az kicsit sok...

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2012.12.06. 21:42:02

Sajnos ebben a cikkben is hamis a problémafelvetés. Ugyanis a tandíjas képzésben részt vevőknek akkor van esélyük visszafizetni a tandíjat, ha van munkalehetőség. 0%-os gazdasági növekedés mellett nincs esélyük. Ezért sokan az USA következő nagy "bombájának" a diákhitel-visszafizetést tartják: magas munkanélküliség mellett elhelyezkedni képtelen diákok óriási kintlevőséget duzzasztottak fel, amelynek visszafizetésére gyakorlatilag képtelenek. Egyesek a subprime válság méretéhez hasonlítják a porbléma méretét.

Én a tandíj mellett vagyok, tehát egyetértek azzal, hogy csak használható diplomát szerezzenek a diákok - de talán nem Európa legmagasabb tandíjával kellett volna indítani (különösen nem a szociális néphazugság után).

Azt sem árt megjegyezni, hogy a gyereket "kitaníttatni" az nem azt jelenti, hogy megfizetni az egyetemnek a tandíjat. Az jelenti az esetleg más városban lévő egyetem esetén a kollégiumi (albérleti) szoba díját, a srác etetését (külön a családtól, ami sokkal többe kerül, utazást, egyebeket). Sok családnak már ez megoldhatatlan teher. A mi családunk proli család volt, tudom, miről beszélek.

Szóval, hamis az ellenzéki kórus - és hamis ez a cikk is. Az igazság valahol ott van, hogy jogos a tandíj, de nem ennyi.

pancho_sanza · www.nst.blog.hu 2012.12.06. 22:01:46

@Mihalovits Ervin:
Idezet Toled:
"Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a társadalom beidegződései miatt ne mozduljunk el egy (sztem) jobb rendszer felé."

Idezet a VV cikkbol:
"az Egyesült Államok második fekete legfelsőbb bírája beiktatását követően tudta csak kifizetni az akkor már vagy 25 éve torlódó Harvard-tandíját és annak kamatait."

Szoval itt a szep konkret pelda az altalad jobbnak velt rendszerbol, egy jo diplomaval, egy jo allassal es egy csodalatos karrierrel:(

Zabaalint (törölt) 2012.12.06. 23:05:04

@Mihalovits Ervin:
1. Én most levelezőn teljesen mást tanulok, mint a nappalis alapszakom volt. Egyrészt ez a kreditpótlásnál a tandíjon felül plusz költség, amire nem lehetne diákhitel 2-t felvenni, másrészt ezt csak gagyibb képzési területen tudom megtenni (konkrétan gazdasági), a komolyabb szakoknál az alapszakról kb. majdnem mindent elvárnak, egyébként teljesen jogosan, hiszen 2 év alatt egyetemi végzettség egy olyan szakterületről, amit korábban nem tanultam, és egyetemi végzettségem sem volt másból(csak Bsc) nevetséges, és szerintem a munkaerőpiac sem különösen díjazza.

2. De lehet vele bizniszelni. Van a szülőnek 3 millája a gyerek képzésére, vesz belőle államkötvényt, a gyerek meg kifizeti diákhitelből. Utána a minimálist törleszti, mert a kötvény továbbra is jóval magasabb kamatot ad, mint a támogatott diákhitel 2-ért fizetni kell, így szépen lassan elinflálódik. Közben az államnak ez többe kerül, mint ha kipengette volna a képzés költségét.

3. Az a baj, ez fordítva is igaz, mert eddig az egyetem abban volt motivált, hogy benntartsa sok évig a hallgatót, ha hülye, akkor is, de a jobb egyetemek jobb szakokon azért diplomáig csak az arra érdemeseket engedték, erre voltak jók a szórótárgyak. Ellenben amint fizetőssé válik, át is kell engedni a hülyéket is, mert ha nem teszik, túl hamar lelépnek, mivel fizetniük kell. Így lesz még több hülyének diplomája, de már nehéz szakokon is, miközben ha valaki csóró és tehetséges, az nem fogja merni megkockáztatni az egyetemre beiratkozást, mert tönkremehet tőle a család.

Zabaalint (törölt) 2012.12.06. 23:09:54

Ja, és igenis, nem lehet tudni, hogy 5-10-15-20 év múlva milyen szakmára lesz szükség. Anno a 90-es évek elején rengeteg mérnök került az utcára, majd 2000 óta egyre többre van szükség. Ennek fényében mostanában a gépészmérnök és a villamosmérnök szakokra mondja mindenki, hogy ezek tutik. Na de simán lehet, hogy 10 év múlva ezek telítetté válnak, és akkor ha valakinek sok millió adóssága összegyűlt a diákhitel miatt, majd a mekibe elmegy büfébe, akkor nagyon vissza tudja fizetni. Ja, és akkor már mást sem fog tudni tanulni, mert azért is fizetni kell.

Mihalovits Ervin 2012.12.07. 00:07:03

@RAMBO: A cikk arról szól, h ne vonjunk párhuzamot két ország rendszere között, csak mert mindkét helyen lehet hitelt igénybe venni. Maga a stagnálás pedig még nem jelenti azt, hogy a fiatalok nem fogják tudni visszafizetni a hitelt.

A tandíj nagyságának és a várható jövedelemnek az aránya pedig fontos, erre vonatkozott a végén a " a jelenlegi tandíjakat vissza tudja-e majd fizetni a felvevők túlnyomó része a fizetéséből". De abból ne induljunk már ki, hogy az te szubjektíven soknak gondolod vagy nem. Pont ezt kell megvizsgálni a tandíj bevezetésénél, ami nem történt meg, de ettől még nem mondhatjuk, h fenntarthatatlan lenne.

Mihalovits Ervin 2012.12.07. 00:09:25

@pancho_sanza: A Harvard egy magánegyetem, mely akkora tandíjat állapít meg, amekkorát akar, és nem kell figyelembe vennie szociális szempontokat, így azt sem, h vki mikor tudja visszafizetni a hitelt, ha így finanszírozta tanulmányait.

Mihalovits Ervin 2012.12.07. 00:24:56

@Zabaalint:
1. Én is ezt csinálom, végeztem társadalomtudományin, most gazdaságin vagyok. Ahogy én látom, ez pont egy jó lehetőség, hogy szélesebb tudást kapj, főleg a modern világban, ahol évente váltasz munkahelyet, ami által más-más területen kell bizonyítanod. És még a hardcore (mérnök, vegyész, stb.) esetén is látok lehetőséget, hogy a karon belül más mestert végezz. Én a multiskillben látom a jövőt. És ez egyben megoldást is ad a második kommentedre, hiszen nagyobb a lehetőségek határa, ahol elhelyezkedhetsz.

2. Teljesen igazad van, ott a pont. Ezek szerint be kell vezetni a támogatott hitelhez szociális szempontokat. Természetesen az is kijátszható lesz minimálbérre való bejelentéssel meg hasonlók. Neked esetleg van ötleted?

3. A gondolatmenet jól kezdődik, de a vége önellentmondás. Azt mondod, több hülyének lesz diplomája nehéz szakokon is, mert átengedik őket. Ugyanebben a mondatban még azt is hozzáteszed, hogy a csóró nem fogja megkockáztatni a beiratkozást, mert nehéz diplomát szerezni. Akkor most melyik is?

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2012.12.07. 08:48:47

A tandíjat, vis a teljes költségtérítést, most is egyből kell fizetned, a diákhitelt viszont csak akkor tudod visszafizetni, hha nagyon zsíros az állásod. Nekem 1 tanárismerősöm kiszámolta, h Kb. nyugdíjazásáig nem végez a diákhitele törlesztésével a jelenlegi ütemben.
Anno a szadesz első tervezete tartalmazta ezt az utólag fizetendő tandíj (nem pedig teljes költségtérítés) dolgot, de azóta sem lett belőle semmi.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2012.12.07. 08:54:30

@Mihalovits Ervin: Pont ezt említette a VV poszt is, h a fő probléma, h az USA felsőokt gerincét ezek a magánegyetemek adják, amelyek annyi tandíjat állapítanak, amennyit akarnak, és nem törődnek szociális kérdésekkel.
A Társadalmi mobilizáció tette naggyá az USA-t, nem érdemes lebecsülni, főleg nem vmi mondvacsinált igazságosság oltárán.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.12.07. 10:57:15

Nem a tandíjjal van probléma, hanem a kormányzó párt hitelességével. Kíváncsi vagyok, mennyit spórolt volna a magyar állam, és milyen minőséget képviselne ma a magyar felsőoktatás, ha az általános tandíjat akkor bevezetik, amikor a felsőoktatási törvény erről rendelkezett (1993 vagy 94), és utána nem vált volna a többször is demagógia célpontjává.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.12.07. 11:01:49

Ja és még valami. Nem ártana, ha úgy és akkor vezetné be az állam a tandíjat, amikor szélesebb ösztöndíjrendszert és civil hátteret is teremtenek hozzá. Alapítványokat hozhatnának létre magánszemélyek, cégek, pártok, szakszervezetek egyesületek stb. arra, hogy a diákok támogatásába beszálljanak.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2012.12.07. 16:26:11

@Mihalovits Ervin: "De abból ne induljunk már ki, hogy az te szubjektíven soknak gondolod vagy nem. "

Csak a "szubjektív" szóra reagálnék.

hvg.hu/itthon/20121205_Nalunk_van_az_egyik_legdragabb_tandij_Eur

A stagnálás az egyik záloga annak - szerintem -, hogy a hitel magyar fizetésből nem lesz visszafizethető, ugyanis nem jönnek létre munkahelyek. Ha nincs bővülés, nem tudják a cégek foglalkoztatni a fiatalokat (elég beszédesek az erről szóló statisztikák), tehát csökken az esély a visszafizetésre. Giro-Szász mondata az állami alkalmazás esetén történő visszafizetésről is hazug, mert pont létszámstopp van meghirdetve az állami cégeknél (aki elmegy, annak a helyére nem veszenek fel).

Tehát ha se az állam, se a vállalati szektor nem veszi fel a munkaerőt, akkor bizony exportáljuk a tudást - ami nem a helyes cél. Értelemszerűen a nulla fizetés és a tandíj aránya megvizsgálható, de nem túl sok értelme van a fentebb leírtak miatt. :(

takácsbálint (törölt) 2012.12.07. 22:08:22

@Mihalovits Ervin:
a jelenlegi rendszer biztosan rossz. amit a szocik akartak az ennél jobb volt. ők ugye azt mondták, hogy mindenki fizessen tandíjat. általános tandíj kötelezettség kell, mert másképp a diákoknak nincs joguk a szolgáltatás minőségét firtatni. mert nincs általános ellenszolgáltatás.

és az általános tandíj kötelezettséget diákhitellel és ösztöndíjakkal próbálták ellensúlyozni. illetve kiegészíteni valamilyen szociális rendszerrel. amit ők csak a rászorultaknak adnának. de valójában ez a hiba a rendszerben. mert sokkal egyszerűbb lenne mindenkinek kellene adni.

gyakorlatilag segélyezni kellene az egyetemistát. ugyanúgy, mint az átképzésre jelentkező munkanélkülit. de közben meg nyilván pénzt kellene kérni azért, hogy nem szakmunkásnak képzik ki. hanem közép, és felsővezetőnek.

aztán persze lehet, hogy ebből nem kell olyan sokat képezni. de a megoldás az, hogy van
-- humán alapellátás (ami jár mindenkinek)
-- tanulmányi ösztöndíj (a jól teljesítőknek)
-- diákhitel (ez megint csak jár mindenkinek)
-- pályázati lehetőségek (ez megint a kiemelten teljesítőknek)
de mellette biztosan általános tandíj-kötelezettség kell. lehetne akár azt is mondani, hogy a képzés költségének felét a hallgatóknak direktben ki kell fizetni. jelzem a másik felét is ki kell valakinek. mert ugye nincs "ingyenebéd".

de orbán viktor számtalanszor elmondta, hogy ő nem akar általános tandíj-kötelezettséget. hanem a minisztérium majd minden évben megmondja, hogy mely szakokat finanszírozza, és milyen mértékben. tanultál 12 éven át az iskolában. jön orbán viktor, matolcsy györgy, és rózsika néni. és ők eldöntik, hogy szerencséd van, vagy nincs. ez a rendszer önmagában nevetséges, és ostoba. joggal háborodik fel mindenki, akiket ez érint.

szerintem azon nem kéne vitázni már, hogy ezeket az embereket el kell majd elzavarni. arról kellene vitázni, hogy mi lenne a megoldás.

felébred orbán viktor. azt mondja, hogy a határon kívüli egyetemek kapjanak 5 milliárdot. de akkor szól matolcsy, hogy így már nagyon mínuszban vagyunk. vonjanak el 20-at. rózsika néni szól, hogy az egyháznak kellene még 7. akkor a világi felsőoktatástól 27-et vonnak el. de ők úgy is az istentelen kozmosz képviselői. és különben is micsoda keresztényüldözés van a miniszterelnök helyettes diplomája körül.

egyezzünk már meg abban, hogy ez nem tudományszervezés. hanem egy vicc. és mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy ezek úgy rosszak, ahogy vannak. aztán az egy másik kérdés, hogy kik üljenek a helyükbe.

Beri Svarc 2012.12.14. 07:02:15

@takácsbálint: Nagyjából én is ezt gondoltam volna megfogalmazni. Miszerint is érdekes, hogy a cikk felületességgel hadonász, miközben legalább 2 alapvető dolgot nem említ: egy normális ösztöndíj-rendszert és a magyar tandíj mértékét.
Merthogy egy normális ösztöndíj-rendszer legalább 2 dolgot jelent: nem csak az állam ad némi alamizsnát, hanem a gazdaság szereplői vannak érdekelté téve az ösztöndíj biztosításban. S ez több pozitívummal is járna: olyan szakokon és olyan színvonalú/tartalmú oktatás folyna, amire a gazdaságnak szüksége van. Másrészt: a cégek érdekeltté volnának téve a fiatal munkaerő foglalkoztatásában. Persze ettől még nem oldódna meg minden, de biztos egészségesebb volna a rendszer.
A másik fő téma a szociális szempont: s ezt még a nálunk sokkal gazdagabb országokban is komolyan figyelembe veszik. S a tandíj kiugróan magas mértéke is ebben a kontextusban vizsgálandó: ez a mérték a jelen szociális-, gazdasági viszonyok közt kezelhetetlen mértékű. S ez független attól, hogy esetleg a tandíj megfelelő eleme a felsőoktatási rendszernek.

Krumplirozsa 2012.12.21. 17:30:34

@RAMBO: mélységesen egyetértek!