Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2014.08.16. 17:30 Máté.Sz

"Az egyetlen tartós megoldás Irak három részre osztása" - interjú egy kurd politikai elemzővel

Címkék: háború Irak ISIS Közel-Kelet Kurdisztán

Tizenegy évvel Szaddám Husszein bukása után Irak ismét káoszba süllyed. A magát Iszlám Államnak (IS) nevező terrorszervezet nagy területeket hódít el Iraktól és Szíriától, a helyi vallási és etnikai kisebbségeket pedig üldözi, legyen szó keresztényekről, jazídikről, az Irakban többségben lévő síitákról vagy a kurdokról. Eközben az iraki hadsereg gyakorlatilag összeomlott, az IS erői pedig irányt változtattak: Bagdad helyett a Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) központját, Erbilt vették célba, amelyet a pesmergák, a kurd haderő csapatai védelmeznek. Milyen esélyei vannak a kurdoknak, mi lesz az Iszlám Állam sorsa? A Publius blog Niyaz Barzani iraki kurd nemzetközi kapcsolatok és Közel-Kelet szakértőt kérdezte.

Hol tartózkodtál a KRG és az Iszlám Állam közötti háború kirobbanása óta? Milyen hangulatot érzékelsz?

Erbilben élek, ami ötven kilométerre található az Iszlám Állam által ellenőrzött területektől. Mi kurdok már megéltünk nehezebb időket és súlyosabb helyzeteket is. A pesmergák eltökélt és bátor harcosok, mi pedig biztosak vagyunk benne, hogy hadseregünk visszahódítja az IS által elfoglalt kurd területet. Kurdisztánban mindenki kiáll a pesmergák mellett az Iszlám Állam elleni harcban.

Niyaz Barzani. Forrás: Facebook

Hogyan tudnád leírni az Iszlám Állam terjeszkedésének legfrissebb fejleményeit?

Az Iszlám Állam terjeszkedése irányt változtatott: Bagdad helyett a Kurdisztán Régiót célozta meg. Ez a fejlemény váratlanul ért minket. Az sejthető volt, hogy előbb-utóbb az IS megtámadja Kurdisztánt, de mivel úgy tűnt, hogy az IS kizárólag Bagdad elfoglalására koncentrál, ezért a Kurdisztánt ért támadások a vártnál hamarabb történtek. Moszul bukása után az Iszlám Államnak sikerült elfoglalnia egyes kurd területeket, amelyek a kurd pesmerga erők ellenőrzése alatt álltak. Egy átmeneti visszaszorulás után a Kurdisztán Régió erői újjászervezték magukat és sikerült nem csak megállítaniuk az IS előrenyomulását, de vissza is szerezni egyes elvesztett területeket.  

Az Iszlám Állam hódításainak következtében rengetegen kényszerültek elhagyni otthonaikat. Hogyan tudja Kurdisztán kezelni a hatalmas menekültáradatot?

A Kurdisztán Régióban jelenleg tartózkodó menekültek és kitelepítettek számát két millióra teszik, ám ez a szám napról-napra nő, ezért egy humanitárius katasztrófával nézünk szembe. Minden tőlünk tehetőt megpróbálunk megtenni, de el kell ismernünk, hogy a menekültek és a kitelepítettek hatalmas mértékű beáramlása túlmutat Kurdisztán kapacitásain. Ennek következtében felszólítottuk a nemzetközi közösséget és intézményeket, hogy lépjenek előre és nyújtsanak sürgős humanitárius segítséget.

Mi vezetett szerinted az IS megerősödéséhez?

Egyértelmű, hogy Szíriából jövő spillovert láthatunk. A nemzetközi közösség képtelen volt megoldás találni a szíriai válságra; ez, valamint iraki politikai dilemmák vezettek az Iszlám Állam megerősödéséhez.

Mivel magyarázhatóak az Iszlám Állam gyors sikerei?

Az IS gyors győzelmeinek okai az iraki hadsereg tehetetlenségében keresendők. Moszul, Irak második legnagyobb városa néhány órán belül elesett. A városban tartózkodó iraki erők képtelenek voltak megvédeni a várost, ezért hátrahagyták az összes katonai felszerelésüket. A kurd pesmerga az egyetlen erő, amely képes volt visszaszorítani az IS-t.

Sokak szerint a jelenlegi káosz legfőbb oka az Egyesült Államok elhibázott Irak-politikája volt. Egyetértesz ezzel a kijelentéssel?

Egy pontig igen. Az amerikai csapatok Irakból való kivonulása egy, a kurdok, szunniták és síiták között fennálló, mélyen gyökerező politikai problémák megoldására alkalmas egyezmény megkötése előtt hatalmas hiba volt. Az amerikai erők iraki jelenléte nélkül könnyebb dolga volt a szélsőségeseknek. Ráadásul Núri al-Maliki, a volt iraki miniszterelnök egyoldalú lépései káoszba döntötték az országot, nagyban hozzájárultak a különböző iraki frakciók közötti széttagoltság elmélyüléséhez.

A jelenlegi események fényében milyen a KRG kapcsolata Törökországgal és Iránnal?

Kurdisztán stratégiai szövetségesének tekinti mind Törökországot, mind Iránt, és elkötelezett hosszú távú kapcsolatok fenntartása mellett mindkét országgal. Az Iszlám Állam nemcsak Irakra és Kurdisztánra nézve jelent fenyegetést: az egész világon vannak tagjai, így veszélyt jelent a nemzetközi közösségre, beleértve Törökországot és Iránt is. 

Forrás: The Economist 

Hogyan működik együtt a KRG a szíriai kurdokkal?

A szíriai kurdok már három éve harcolnak az Iszlám Állam erői ellen. Két okból szoros az együttműködés a KRG és a szíriai kurdok között: egyrészt egyes határszakaszok egyik oldalát Iraki Kurdisztán, a másik oldalát pedig a szíriai kurdok ellenőrzik; másrészt pedig mert közös ellenség ellen harcolunk. Az együttműködés fontos az IS hatékony visszaszorítása szempontjából.

Hogyan írható le az Iszlám Állam, az iraki kormányzat és a KRG közötti erőegyensúly?

Az IS de facto államnak nevezi magát a Kurdisztáni Régió és Irak síita részeinek szomszédságában. A KRG jelenleg mintegy 20 kilométeren határos az iraki kormány által ellenőrzött területekkel,  míg az Iszlám Állammal 1015 kilométeren. A hatalmi egyensúly egyértelműen eltolódott az Iszlám Állam javára, és Bagdad erejének kárára.

Meg fog-e állni a kurd hadsereg, miután visszafoglalta az összes elveszett iraki kurd területet, vagy továbbhalad végleg megdönteni az Iszlám Államot?

A Kurdisztáni Régió legfontosabb célja az Iszlám Állam által elfoglalt iraki kurd területek visszaszerzése. Ahhoz, hogy tovább harcoljunk az IS ellen, egy regionális és nemzetközi koalícióra volna szükség.  

Az Iszlám Állam hódításainak hírére a KRG első lépése Kirkuk elfoglalása volt. Hogyan magyarázod ezt a lépést? Milyen Erbil viszonya a központi kormányzattal?

A kurd pesmerga erők a biztonságpolitikai vákuum miatt hatoltak be Kirkukba, amelyet az iraki haderők távozása idézett elő. Kirkuk egy kurd város, a pesmergák pedig eltökélten harcolnak annak megakadályozásáért, hogy Kirkuk az Iszlám Állam irányítása alá kerüljön.

Komoly viták zajlanak a KRG és Bagdad között a pesmerga erők költségvetése, a kurdisztáni olajpolitika valamint a Kurdisztáni Régiónak járó kifizetések kapcsán. Bagdad részéről hiányzik a szándék a problémák megoldására, ami tovább rontotta az iraki biztonsági és politikai helyzetet. Ugyanakkor az utóbbi időben láthatunk katonai és biztonsági együttműködést és koordinációt a KRG és az iraki védelmi minisztérium között az Iszlám Állam elleni küzdelemben.

Milyen felelősség terheli a Maliki-kormányt az Iszlám Állam megerősödésében?

Maliki egyoldalú lépései egyértelműen fokozták az iraki politikai válságot. A volt miniszterelnök szektariánus-alapú politikát folytatott a kurdokkal és a szunnitákkal szemben, ami biztonsági, politikai és humanitárius válságba sodorta Irakot. Ennek eredményeként az összes iraki erőcsoport, beleértve a síitákat is, ellenezte Maliki kinevezését egy harmadik ciklusra.

Amit sikerült is megakadályozni: hétfőn Haider al-Abadit bízták meg egy új iraki kormány megalakítására. Mit gondolsz al-Abadi képességeiről?

Korai még megítélni. Túlzottan optimista lenne azt gondolni, hogy az iraki politikai válság rövidtávon megoldódik. Első lépésként al-Abadinak változtatnia kell Bagdad szunnitákhoz és a kurdokhoz való hozzáállásán.  

Hogyan lehetne véget vetni az iraki szunniták és síiták közötti vérengzésnek?

Ez is az új kormányzaton múlik. Irak egysége az alkotmányban foglaltak betartásától függ, miközben az előző iraki kormány egyértelműen és számos alkalommal átlépett az alkotmány rendelkezésein.

Egyáltalán lehetséges, vagy érdemes-e egyben tartani Irakot? 

Szerintem az egyetlen tartós megoldás az iraki politikai válságra az ország három részre osztása lenne. Irak eddigi történetében az állam megalapítása óta a vérontás és az erőszak a mindennapok része volt. Irak sosem volt egységes, és könnyen sejthető, hogy ez nem fog változni.

Hogyan látod Iraki Kurdisztán függetlenségének kilátásait? Gondolod, hogy Irán és Törökország beleegyeznének egy független Kurdisztán létrejöttébe?

A KRG egy nagy befolyással rendelkező regionális hatalommá vált. A nemzetközi közösség egyértelmű kiállása Kurdisztán mellett az Iszlám Állam elleni harcban a KRG fontosságát mutatja, különösen a nyugati hatalmak számára. A kurd függetlenség a kurd nép és vezetőinek kezében van. A KRG geopolitikai jelentősége, valamint a jelenlegi fejlemények fényében úgy gondolom, hogy a nyugati államok nem elleneznének egy független kurd államot. Iránnak és Törökországnak pedig igen korlátozottak a képességei a függetlenség megakadályozására. 

Milyen felelőssége van az Európai Uniónak, és mit tehet?

Számos pozitív reakciót kaptunk az EU részéről. Egyes tagállamok – mint Franciaország, Olaszország vagy Németország – ígéretet tettek humanitárius és katonai segítségnyújtásra Kurdisztán számára. Az IS egy nemzetközi terrorszervezet, amelynek tagjai az egész világon jelen vannak. A kurd pesmerga erők a nemzetközi közösség nevében is harcolnak. Az IS egy nemzetközi fenyegetés, ezért a nemzetközi közösség tagjainak, így az Európai Uniónak is morális kötelessége támogatni Kurdisztánt az Iszlám Állam elleni harcban.

 (Az interjú angolul készült augusztus 11-13. között, eredeti nyelven itt olvasható.)

 

 

5 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr796601881

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az egyetlen tartós megoldás Irak három részre osztása 2014.08.16. 17:52:01

Irak eddigi történetében az állam megalapítása óta a vérontás és az erőszak a mindennapok része volt. Irak sosem volt egységes, és könnyen sejthető, hogy ez nem fog változni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HgGina 2014.08.16. 21:13:32

Mióta is ígérgették a kurdoknak a saját államot? 1924, vagy 1928?
Épp itt van az ideje, hogy az ilyen összetákolt országok maradéka is darabjaira essen. Van még pár darab, Belarusz, Ukrajna, Spanyolország, Egyesült Királyság, Belgium, Románia, Moldova... stb. De persze a franciák, olaszok sem ússzák meg a leszakadásokat.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.17. 07:23:05

@HgGina:

Először az I. vh. után merült fel. A sèvresi békeszerződésben (= a török Trianon) benne is volt, de Atatürk fellázadt a békeszerződés ellen, elfoglalt egy csomó nem-török területet, így végül nem lett Kurdisztán.

Zerwikaptur - Hármat egy csapásra! 2014.08.17. 08:56:49

Annak nincs túl nagy valószínűsége, hogy a törökországi vagy az iráni kurd területek a közeljövőben önállóvá váljanak, ők legfeljebb korlátozott autonómiában reménykedhetnek. Az viszont szerintem valószínű, hogy az ISIS legyőzéséből elsősorban a kurdok fognak profitálni, és létrejön egy, az iraki és szíriai kurd területeket magába foglaló kurd állam.

Ezt valószínűleg a Nyugat is támogatná, egyrészt, mert úgy tűnik, hogy a kurdok (bár többségükben szunniták) nem vevők a szélsőséges iszlamizmusra, másrészt mert a jelek szerint stabil államuk van (ez manapság a Közel-Keleten egyáltalán nem magától értetődő), harmadrészt, mert kiváló ellensúlyt képviselnének a "nyugatellenes" államokkal szemben (Szíria, Irán).

HgGina 2014.08.17. 12:54:30

@maxval a bircaman: nem arra gondolok, hanem amikor a Népszövetség ígérgette nekik valamikor a huszas években.

@Zerwikaptur - Hármat egy csapásra!: sokadrészt pedig ütközőzónaként szerepelnének a törökök-arabok közt. És ismerve a Nyugat emberbaráti módszereit, kétség sem fér hozzá, hogy a kurdokat a radikális arabok ellen lelkiismeretfurdalás nélkül vágóhídra küldenék. Már csak az olajkészletük okán is.

naphegyi vince · http://liberator.blog.hu/ 2014.08.18. 22:00:08

Még a poszt elolvasása elé bocsátom, hogy magamtól is egy három részre osztódó országban látom a jövőt. Ahol én szívemhez egy lehetőleg minél nagyobb, önálló Kurdisztán lenne a kívánatos. Nyilván fejben az iraki és a szíriai kurd területek játszanak, gyakorlatban mintha a szíriai kurd területek felé nem működne a dolog.

A hármas felosztás persze erősen bonyolódna, ha belevesszük a szíriai leágazásokat. Akkor máris alapból négy, mert akkor még jön az alavita, Aszad vezette Szíria maradéka. És ebben a verzióban sajna, a szíriai mérsékeltebb szunniták sajna bajban vannak, mert ők amúgy is kevesen vannak.

Ezzel a verzióval olyan gondok vannak, hogy az IS-t elég nehéz elképzelni, h leül egy béke tervet aláírni.