Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2014.05.25. 20:58 Pintér Péter

"Hollandiát az teszi erős országgá, hogy a lakosság jól képzett" - interjú a holland D66 liberális párt ifjúsági szervezetének képviselőjévelőjével

Címkék: Hollandia EP-választás D66

Mi foglalkoztatja Hollandiában a liberálisokat és hogyan kezelik a radikálisokat? Mi Hollandia sikerének titka és mit gondolnak az EP-választásokon Hollandiában győztes liberálisok Európa jövőjéről? Leon Ploegstrát kérdeztük, aki a D66 (Demokraták 66) párt ifjúsági szervezete, az 5000 fős Jonge Democraten (Fiatal Demokraták) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tagja, és aki most a rotterdami csoportjuk és a Liberális Fiatalok Egyesülete (LiFE) szervezésében 10 társával együtt Budapesten járt. Beszélgetésünkből kiderült, hogy a csereprogramot azért hívták életre, hogy megismerjék, milyen a liberalizmus egy másik országban, melyek a fontos közéleti témák, milyen általában a politikai helyzet, de emellett persze egy jó hangulatú túra keretében megismerik a várost és az országot, ahol járnak. Pintér Péter interjúja. 

Leon Ploegstra.jpg

A csereprogram egyik célja, hogy megismerjétek, melyek a liberálisokat leginkább foglalkoztató kérdések az adott országban. Ezt kérdezem én is tőled: a D66-nak mi a legfontosabb témája?

Az oktatás. Hollandia egy nagyon nyitott, de kis ország, nagyon fontos a kereskedelem. Rotterdam Európa legnagyobb kikötője, Schipol az egyik legnagyobb európai repülőtér, fontos keresekedelmi partnereink vannak Európában és Európán kívül, mint Kína vagy az Egyesült Államok, gazdaságunk alapja a szolgáltalások és a tudás, az ipar jelentősége csökken. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk, az innovációba és a tudásba kell befektetnünk, ma is ebben vagyunk erősek. Az oktatási rendszerünknek a világ legjobbjai között kell lennie és az is nagyon fontos, hogy mindenkinek ugyanolyan esélye legyen arra, hogy képezze magát.

Hollandiát az teszi erős országgá, hogy a lakosság jól képzett, első számú prioritás, hogy ez így is maradjon, ezért nem támogatjuk, hogy a megszorító intézkedések az oktatást is érintsék, mint az történt az elmúlt években.

Milyen más fontos témáitok vannak?

Mi nagyon reform pártiak vagyunk, elmondjuk, hogy a rendszereink fölött elmúlt az idő. A nyugdíjrendszerünk az idősődő társadalom miatt hosszú távon nem fenntartható úgy, hogy a mai dolgozók befizetéseit azonnal kifizetik a mai nyugdíjasoknak. Ezért mi az egyéni nyugíjrendszert tartjuk szükségesnek, egyéni számlákkal, hogy a rendszer ne függjön ilyen mértékben a dolgozók és a nyugdíjasok aktuális arányától. A munkaerő-piaci szabályozásunk nem felel meg a modern társadalom elvárásainak, mert nagyon védi a munkavállalót, nagyon nehéz bárkinek is felmondani, hatalmas végkielégítéseket kell fizetni, és ez bezárja az ajtót a fiatal munkavállalók előtt. Mára közel egy millió ember dolgozik önfoglalkoztatóként szerződéses alapon, és a szabályozás nem reflektál erre, ahogy a jóléti rendszer sem. Ezért mi radikális reformokat szeretnénk a jóléti rendszerekben is.

Mit gondol a többi párt erről?

A kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a populista szabadságpártiak szeretnék megakadályozni a változásokat, védik a régi szabályokat. A VVD [Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért, a másik holland liberális párt, jelenleg a legnagyobb kormánypárt] és a Zöldek a mi szövetségeseink ebben.

A Zöldek is?

A Zöldek baloldaliak bizonyos kérdésekben, példuál a magas adóelvonást támogatják, vagy hogy a betegek és munkaképtelenek szociális juttatásai magasak legyenek, de a társadalmi-gazdasági kérdésekben többé-kevésbé reformpártiak.

Hogyan kezelitek a szélsőségesnek tartott Szabadságpártot (PVV)? 

Keményen vitázunk. A D66 a Szabadságpárt legnagyobb vitapartnere. 2001-ben a bevándorlás- és iszlámellenességgel indítottak, Hollandia iszlamizációjáról beszélnek, mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy az iszlám pont olyan vallás mint a többi, ha valaki betartja a törvényeket, akkor ez rendben van, és nincs ok arra, hogy az iszlámot a társadalmon kívülre rekesszük, mindannyian egyenlőek vagyunk. Bemutatjuk a tényeket, hogy bár növekvő bevándorlásról beszélnek, a bevándorlás jelenleg évente csak néhány ezer menekültre korlátozódik, például most Szíriából, a gazdasági bevándorlás már évekkel ezelőtt megállt a válság következtében. Azt is mondjuk, hogy hibáztunk a múltban, amikor a 60-as, 70-es években úgy engedtük a bevándorlást, hogy nem indítottunk integrációs programokat, mert azt feltételeztük, hogy a vendégmunkások haza fognak menni. Ma már a bevándorlók másod-, és harmadgenerációjáról beszélünk.

Szélsőjobboldali pártnak nevezhető egyébként ez a párt?

Mi szélsőjobboldalnak hívjuk, de leginkább populista és bevándorlásellenes párt. Bár az Európai Parlamentben szeretnének majd együttműködni olyan pártokkal, amelyek antiszemita hangokat is hallatnak, mint például az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), nem antiszemita, semmi közük a görög Arany Hajnalhoz, vagy a magyar Jobbikhoz, sőt a holland Szabadságpárt Izrael nagy védelmezője, és palesztínellenes.

Az emberek egyébként látták, hogy akkor, amikor tulajdonképpen kormányon voltak [kívülről támogatták az előző kormányt] sem tudtak semmit megvalósítani a programjukból. Csökkent a népszerűségük, most a növekvő euroszkepticizmust igyekeznek meglovagolni, és az Európa-ellenességet állítják középpontba.

Komoly vita van az EU-val kapcsolatban is. A Szabadságpártnak és a D66-nak van igazán világos üzenete a témában. A Szabadságpárt Európa-ellenes, azt mondják, amilyen hamar csak lehet, el kell hagynunk az Úniót, mert Brüsszelben csak bürokraták ülnek, azt kérdezik, miért fizessünk a lusta görögöknek, vagy Magyarországnak, ahol őrült politikusok és pártok vannak, a D66 ezzel szemben EU-párti.

A D66 mit képvisel pontosan?

A D66 messze a leginkább Európa-barát holland párt. Részben egyetértünk a kritikákkal, hogy az únió bürorkatikus és működése nem elég demokrtaikus, ezért az uniót meg kell reformálni. Ez a két üzenet együtt sok választónak tetszik, jó esélyünk van arra, hogy megnyerjük az EP-választásokat, Biztosan a PVV és a D66 közül fog kikerülni a győztes, mert a többiek nem képviselnek karakteres álláspontot, hamiskásak, hogy ne veszítsenek szavazókat.

Ti mivel érveltek?

Bemutatjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket az EU jelent, mert az EU-tagság nagyon hasznos számunkra, és ezt az emberek a mindennapokban látják, például akik a logisztikai szektorban dolgoznak, vagy a nemzetközi kereskedelem előnyeit élvezik, így még azok az emberek is, akik egyébként euroszkeptikusak, egyetérthetnek azzal, hogy a belső piac jó dolog.

Mi azt mondjuk, hogy Hollandia jövője az Európai Unióban van, egyetértünk az Európai Unió hatásköreivel, sőt további hatásköröket adnánk a védelem- és energiapolitkát illetően. De egyúttal azt is mondjuk, hogy az EP-választásokat követően a demokratizálásnak elsődlegesnek kell lennie, még azelőtt, hogy újabb hatásköröket adnánk az uniónak. Úgy véljük, hogy az Európai Tanács elnökét, vagy a Európai Bizottság elnökét közvetlenül kellene választani, az Európai Parlamentnek pedig valós parlamentté kell válnia, és rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel a nemzeti parlamentek rendelkeznek.

Mit mondanál azon országok polgárainak, ahol az elmúlt években komoly gazdasági válság alakult ki, akik az unió perifériáján élnek, nekik miért éri meg az uniós tagság?

Azért vagyunk ennyire Európa-pártiak, mert a válság egyik oka szerintünk az, hogy nem volt közös európai gazdaságpolitika, hiszen ez tagállami hatáskör. Szerintünk közös európai gazdaságpolitikára lenne szükség. Szolidárisak vagyunk, azt gondoljuk, hogy a szegényebb és a gazdagabb uniós országok közötti különbségnek csökkennie kellene. Nincs például olyan javaslatunk, hogy Hollandia kevesebbet fizessen be a közös uniós kasszába. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nagyon jó ellenőrző mechanizmusokra is szükség van, hogy a reformok, amelyekhez a támogatást nyújtottottuk Görögországnak, valóban megvalósuljanak, különben ez csak kidobott pénz. Emellett támogatjuk az olyan EU-programokat is, amelyek segítik az adórendszer reformáját, jó példákat mutatnak be Görögországnak, például hogy hogyan lehet hatékonyan beszedni az adókat, és egyúttal azt is ismertetik az emberekkel, hogy a reformok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, nem csak szenvedést okoznak.

Azért is kérdeztelek arról, hogy hogyan kezelitek a szélsőségeseket, mert Magyarországon most vita van erről. Egyesületünk és a publius bloggerei közül páran egyébként ebben úttörőek voltak, és régóta azt képviselték, hogy a szélsőségesekkel vitatkozni kell, de a mainstream vélekedés az volt, hogy a Jobbikot karanténban kell tartani és nem szabad neonácikkal vitázni. Most azonban változás van ebben, te mit gondolsz erről?

A személyes véleményem az, hogy mindenkivel vitatkozni kell. Azért is, mert bár az emberek szavaznak ezekre a pártokra, nem feltétlenül értenek mindenben egyet velük. A Szabadságpártra szavazók sem feltétlenül bevándorlóellenesek. Kívülállónak látják az emberek ezeket a személyeket és pártokat, úgy vélik, hogy az igazságot mondják ki, de nem iszlám-ellenesek, ha Magyarországon is ez a helyzet, akkor szerintem az a jó, ha tiszta üzenetekkel elmondjátok, ti mit gondoltok a társadalmi-gazdasági problémákról és komolyan veszitek a populista pártokra szavazók félelmeit.

Beszéltünk az országok közötti különbségekről. Mi a helyzet a társadalmon belüli különbségekkel? Mi a pártod véleménye erről?

Hollandiában nagyon erős az adórendszer progresszivitása, talán a legmagasabb az Európai Unióban. Mi támogatjuk azt, hogy ez így maradjon, ugyanakkor elvetjük azokat a javaslatokat, hogy a progresszivitást még tovább kellene növelni amint azt a szociáldemokraták javasolják.. Úgy gondolom, Holladiában a társadalmi rétegek közötti távolság világviszonylatban a legkisebbek között van, és nem is tarjuk célnak, hogy a különbségek növekedjenek, de azt sem, hogy ilyen módon csökkenjenek.

Hollandiában két liberális párt is van a parlamentben, a ti pártotok, a D66 (Demokraták 66), és a már szintén említett VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért).  Melyek a legfontosabb különbségek a két párt között?

A VVD mindig sokkal nagyobb párt volt, mint a D66, hosszabb ideje is működik, számukra a legfontosabb kérdések a szabad versenyen alapuló piacgazdaság, a kapitalizmus, a kisebb állam eszméi, míg a D66-ot 1966-ban alapították (innen a párt neve), melynek akkor a célja Hollandia még demokratikusabbá tétele volt. A polgármestereket például nem választjuk, hanem a kormány nevezi ki őket, illetve nincsenek kötelező erejű népszavazások, az ezeken való változtatások voltak az alpításkori célkitűzések, azóta a párt jobban fókuszál a liberális ideológiákra, különösen az egyéni szabaságra és az oktatásra.

Általában véve milyen a két párt kapcsolata, vannak vitáitok? 

Vannak vitáink. Elég jó a kapcsolat a két párt között, gazdaságpolitikai kérdésekben általában egyetértünk, az Európai Parlamentben is egy frakcióban ülünk, de vannak kérdések, amelyekről mást gondolunk, leginkább a közbiztonságot illetően, például a bűnözők, vagy az utcai kamerák ügyében. A VVD a közbiztonság oldaláról közelít, minden ehhez szükséges intézkedést szerintünk meg kell tenni, mi a személyiségi jogok és a magánélet oldaláról közelítünk, védjük a személyiségi jogokat, és azt képviseljük, hogy mindkét szempontot mérlegelni kell. Az elmúlt 10 évben a VVD álláspontja jobbra tolódott ezekben az ügyekben, rendpárti lett. Szerintem ez öszefüggésben van a Szabadságpárttal is, a VVD szeretné megakadályozni, hogy szavazói a Szabadságpárthoz távozzanak.

Befejzésként kérdeznélek kicsit Magyarországról. Ez az első alkalom egyébként, hogy itt jársz?

Voltam már kétszer Magyarországon, de csak a Sziget Fesztiválon, most mindannyian jobban megismerhetjük a politikai helyzetet is liberális barátaink segítségével.

Milyenek a benyomásaid a három nap után?

A szakértőkkel, és a LiFE tagokkal való beszélgetések után azt gondolom, hogy a helyzet jobb, mint amire számítottam. A mi Európai Parlamenti képviselőink is elítélnek bizonyos folyamatokat. A holland médiát olvasva azt gondolja az ember, hogy Orbán egy diktátor, a legnagyobb veszély ami a demokratikus berendezkedésre leselkedhet. Szerintem ez túlzás, de valóban vannak nagyon súlyos problémák, amelyekre megoldást kell találni. Nem jó látni, hogy a szélsőséges pártok erősödnek, a liberálisok meg gyengék.

De azt gondolom, nem kell pesszimistának lennünk. Bízom abban, hogy a következő választások alkalmával egy liberális párt is bejut a parlamentbe, mi, a D66 ebben szívesen segítünk, ha tapasztalatokkal, tanácsokkal vagy éppen képzésekkel hozzá tudunk járulni a magyar liberálisok sikeréhez.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr986190682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.