Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2012.10.02. 10:17 Kálóczi Krisztián

Közmegegyezés - így minek?

Címkék: liberális közmegegyezés G Fodor Gábor liberális kérdés

Múlthét pénteken olvastam G. Fodor Gábor „A liberális kérdés” című bejegyzésének első részét. Ma volt szerencsém a folytatáshoz. Nehéz helyzetben van ilyenkor a publicista, hiszen választania kell: a két bejegyzésre (mint a gondolati egység összességére), vagy külön-külön reflektáljon? Én előbbit választom, ám a logikai menet megköveteli, hogy külön-külön is választ adjak, vagy éppen kérdést vessek fel az eredeti bejegyzés írójának.

G. Fodor írásainak középpontjában a liberális közmegegyezés fogalma áll. A szerző is felhívja a figyelmet, hogy e két fogalom önmagában is nehezen definiálható, és egyenként is számtalan pro et contra érv kell a fogalmak tisztázáshoz, a sorok között mégis világosan kiolvasható az a kvázi összemosás, amely a bejegyzést ugyan ésszerűvé, és alátámasztottá teszi, azonban csorbítja az írás valódi lényegét: a liberális kérdés megválaszolását – már, ha van ilyen.

Nagy valószínűséggel most ugyanabba a hibába fogok esni, mint a Századvég igazgatója: olyan fogalmak megválaszolására teszek kísérletet, amik kitudja mióta foglalkoztatják a politikai gondolkodókat, filozófusokat, stb. Mégis ahhoz, hogy a reflexió ne önmaga farkába harapó kutyára emlékeztessen, óhatatlanul bele kell esni ebbe a hibába. Tehát „liberális”, „közmegegyezés”, és „liberális közmegegyezés” – ezek tisztázására teszek kísérletet.

Előbbi fogalommal kapcsolatban számos probléma létezik. Mivel a liberális jelzőt általában véve a szabadelvűvel társítják, így – teljesen jogosan – érezheti mindenki, aki csak kicsit is foglalkozik politikával, hogy a liberalizmus mint eszme, a saját csapdájába esik, hiszen determinálja magát: szabadon gondolkodva hogyan is lehet valamit keretek (jelen esetben eszmei keretek) közé szorítani? Ebből fakadóan a liberálisok (és nem csak a maiak) mondhatók talán a legszétszórtabb „politikai közösségnek”. G. Fodor Gábor mégis „kevésbé problematikusnak” gondolja e tekintetben azokat az intézményeket, amelyek a liberálisokat koherens egésszé kovácsolják: fékek és ellensúlyok, halálbüntetés, és – noha a szerző nem említi, de egészen biztosan beékelhető ezek közé – a szólásszabadság is (egyebek mellett). Nos, azt kell, mondjam – kizárólag személyes tapasztalataim alapján -, hogy még az ezen intézmények körül fellelhető problémák és kérdések (nemhogy a válaszok) sem tartják egységben a liberálisokat! Azt gondolom,a liberális jelző definiálása önmagában is problematikus, és csak fokozza ennek nehézségét, ha a mai politikai- és közéleti kérdések mentén kívánjuk azt definiálni. Ugorjunk is a következő fogalomra: közmegegyezés.

Alapvetően ez a fogalom legalább annyira zűrös, mint az előbbi. Mit értünk közmegegyezés alatt? Feltételezem, azt, amit mindenki elfogad, illetve amelyben a közösség mint egység megegyezik. Még csak azt sem hiszem, hogy a „Boldogan akarok élni!” mondattal kapcsolatban is megegyezés születhetne a társadalom széles rétegeiben és azok között, nemhogy a társadalmat oly rendkívül megosztó „kérdésekben”, mint: van-e cigánybűnözés, a Jobbik masírozhat-e az utcán, a SZDSZ tette-e tönkre az országot, s „a sor tetszés szerint tovább folytatható”.

Tehát azt kell mondjam, nehezen tudom elképzelni, hogy két nehezen definiálható és számos vitát generáló fogalomból (liberális és közmegegyezés) összeállna egy új, kézzelfoghatóbb fogalom: liberális közmegegyezés. Ez éppen annyira nem létezik, mint ahogy nem létezik konzervatív megegyezés, nem létezik Fidesz-közmegegyezés (lásd abortusz-kérdés), panellakó-megegyezés, pék-megegyezés, s ismét: „a sor tetszés szerint tovább folytatható”. G. Fodor második bejegyzésében a közmegegyezés fogalma azonban kievez nemzetközi vizekre, amelyben érzek egy hatalmas logikai bukfencet. Azt írja: 

[…] Van mozgástér, lehet politikai lépéseket tenni annak érdekében, hogy magunk döntsünk a sorsunkról. Érdemes kiállni az igazságainkért, mert más nem fog kiállni értünk. Nemcsak Brüsszel, de Fegyvernek is számít. Nem hagyjuk magunkat eltéríteni a céljainktól, rajtunk nem fog a lebeszélés kultúrája. […] s hirtelen jónéhányan, a románok, csehek, szlovákok, de ki tudhatja, a spanyolok, portugálok és még kik kezdhetnek el saját nyelvükön misézni. […]. 

Tegyük fel, hogy létezik ez a szóban forgó, globálisan is érezhetően formálódó közmegegyezés. Elősegíti-e ennek a létrejöttét, ha a nemzeti érdekek felülemelkednek rajta, és „mindenki a saját nyelvén kezd el misézni”? A kérdés nyilvánvalóan költői: éppen annyira nem segít rajta, mint amennyire az sem, ha a liberálisok ennek létrejöttében saját értékeik mellett való kiállásukkal kardoskodnak, és mint ahogy az sem, ha ezt a konzervatívok teszik hasonlóképpen. Ehhez tehát az kéne, hogy 1.) a liberálisok körében megszülessen egy liberális közmegegyezés, 2.) ha ez megszületett, kompromisszumképes legyen egy, a globális közmegegyezés létrehozásához.

Mégis ebben a világszintű közmegegyezésben nem az lenne a fontos, hogy nincsen a létrejöttét gátló ellentétpárok folytonos mormolása, mint liberális-konzervatív, cigány-magyar, keresztény-ateista, stb.? Nem azt kéne belátnunk ehhez a kizárólag utópisztikusan létező közmegegyezés kialakításához, hogy nemzetszinten elfogadjuk: Magyarország fejlődése a cél? Hogy európai szinten belátjuk: a nemzetállamok személyes céljai előtt előtérbe kell helyezni az összeurópai célokat? S hogy a globális szinten felfogjuk végre: az emberiség célja a legfontosabb?  

Azt gondolom, amíg a közmegegyezést egyes politikai mikroközösségek céljai alá vetjük, s továbbra is fenntartjuk ezt az állapotot, melynek középpontjában a mi-ti felfogás áll, addig egészen okafogyottá válik minden, a közmegegyezést firtató párt, politikai gondolkodó, bejegyzés, és önmagában minden. Remélhetőleg ezért nem lesz a liberális jelzőt felvállaló politikai erő Magyarországon, mert ennél réges-régen több kell. 

 

 

5 komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr74813823

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A náci “Mihály Arkangyal Légiója” szellemét idézte meg Orbán ópusztaszeri beszéde 2012.10.02. 19:20:06

Ösztönökre és érzelmekre ható, félelmeket ébresztő, vallásos és mitologikus elemekből kutyult szektás halandzsájában a román Vasgárda emlékét idéző harcra hívott a messiásként szónokoló miniszterelnök. Nem véletlenül szervezték az ópusztaszeri turulava...

Trackback: 120 ok, ami miatt nem szavaznék a Fideszre 2012.10.02. 19:19:01

Fülkeforradalom, gyorsnaszád, alaptörvény, manyup, békemenet, választási regisztráció… Bűnlajstrom 2010 áprilisától 2012 augusztus elejéig. Ha kihagytam valamit, írd meg kommentben! * 1. A Kubatov-lista 2. Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezés...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

háthamégis 2012.10.02. 20:01:13

Eszénél legyen mindenki aki az utcára hívja az embereket! Az Apostoli Magyar királyság hírszerzéséhez beérkező információk támasztják alá , hogy a tüntetéseket az ÁVH szervezi Orbán, Pintér, Lázár és Gyurcsány utasítására, a szakszervezeteket és a pártokat valamint a civilszervezeteket is felhasználva, hogy ki tudják robbantani a polgárháborút. tempohirek.com/news.php?readmore=574

háthamégis 2012.10.02. 20:01:48

Be is pereltük, de nem csak a bankokat, hanem a velük együttműködő kommunista bíróságaikat is. Ugyanis egy dologban minden parlamenti párt egyetért, hogy majd a független bíróság...

De ez álságos.

A pártok vezetői és a hatalmi elit promin

ensei pontosan tudják, hogy a bíróság nem független, mert teljesen átszövi az igazságszolgáltatási szerveket a köztársaság egészét hatalmába kerítő polip ( tempohirek.com/news.php?readmore=505 ) - ha ez nem így lenne, akkor a napokban nem rendeznék meg a POLIP konferenciát a Bazaar Clubban ( nemtetszikarendszer.blog.hu/2012/09/27/magyar_polip_konferencia_2012_okt_4_13_30-22h ) - a baj csak az, hogy a POLIP tartja a POLIP konferenciát.

A TEMPO Pártot 2007.-ben a hatalmi ágak tiltott összefonódása miatt hoztuk létre, és vált alperesünké a teljes illegitim Magyar köztársaság. A párt vezetősége felismerte, hogy ez a mértékű jogtalanság mélyebb gyökerű, és vizsgálódásunk során lepleztük le, hogy a köztársaság jogilag, azaz joghatás kiváltására alkalmas módon soha nem jött létre. Ezt követően jelentettük be 2009. június 13-án, hogy Magyarország királyság. Az Apostoli Magyar Királyság 2011.11.11-én visszahelyezte magát a jogaiba, és 2012. május 18-án pert indított a köztársasággal szemben, a tárgylás a Fővárosi Bíróságon 19.P.22.218/2012. számon van folyamatban ( apostolimagyarkiralysag.hu/news.php?readmore=74 ).

Az Apostoli Magyar Királyság Esküdtszéki Igazságszolgáltatása megkezdte működését. A volt Fővárosi Törvényszéktől a jogilag történő megszűntetése okán átkerült konkrét ügyben az esküdtszék precedens értékű (jogegységi) döntést hozott AMK EI P.1/2012./1. számon ( apostolimagyarkiralysag.hu/news.php?readmore=85 ). Az ítélet a Budapesti Királyi Törvényszéken történt kihirdetését követően jogerős és végrehajtandó.

Blogger Géza 2012.10.02. 20:05:27

@háthamégis: Nyugtass meg, hogy rajtad kívül nincs tagja ennek az elmebeteg pártnak! :)

Ilyen ütős első komemntet már rég láttam...

unionista (törölt) 2012.10.02. 20:11:59

szerintem be kellene látni, hogy ez a 20-30 nyelvű kontinens láthatóan nem tud úgy működni, mint a 2-3 nyelvű usa. az unió akkor lehetne erős ha 4-5 óriás föderációra oszlana. skandináv, atlanti, brit, középeurópai, mediterrán térségre.

a független intézményrendszerét és az önkormányzatait államszövetségi keretek között működtetné.

egy középeurópai bundesrepublik szárnyai alá kellene vonni a pénzpolitikát. szövetségi költségvetési, szövetségi monetáris tanács kell. szövetségi bank, és szövetségi tartalék alap.

középeurópai szövetségi keretek között kell megszervezni a kultúrát. az iskolát elsősorban: szövetségi közoktatási és szakképzési tanács kell. szövetségi médiatanács.

szövetségi közlekedés kell, és szövetségi közművek: német-osztrák-svájci-cseh-szlovák-magyar-horvát-szlovén vegyesvállalatok.

szövetségi bíróságok kellenek. és egy korrupció ellenes szövetségi nyomozóiroda.

a fővárosnak vissza kell szereznie a viszonylagos önállóságát. és régiókba kell szervezni a vidéket.

a közmegegyezést középeurópai szövetségi keretek között kell kialakítani. béccsel, bernnel, és berlinnel kell kiegyezni. vagyis "labancpolitikát" kell folytatni. konjunkturális időszakban lehet majd "rebellisnek" lenni.

esomar 2012.10.02. 20:48:41

Kedves Krisztián! A liberális-konzervatív az miért egy dichotómia két végpontja nálad? Miért ellentétpár? A liberális-konzervativizmus egy politikai irányzat maga.
A cigány-magyarba bele sem bonyolódnék.