Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2011.04.12. 10:55 Szalai Ervin

Európa újrafölfedezése

Címkék: demokrácia konvergencia reformkor racionális értékelvűség

A magyarországi helyzet változatlan. Talán nem is kell túl távoli perspektívából tekintenünk önmagunkra, mint nemzetre, hogy az egyre gyorsabb ütemű lassulás élményét tapasztaljuk. A rendszerváltás nem hozta el a felszabadulás élményét, a társadalmi átalakulás lendülete lanyhaságából már az első időszakban alábbhagyott, mára pedig teljesen kifulladt. Sem a kreatív gazdasági teljesítmény, sem a jólét, sem a demokratikusság kiteljesítése nem céljaink többé.

Az ezen célokra való hivatkozás semmi több, mint annak a színjátéknak a része, amit a jelenlegi állapotok fenntartására használunk: racionálisan nem létező politikai törésvonalak mentén való acsarkodás, keresztényi erkölcsbe maskarázott tekintélytisztelet, egymás cselekvéstől és boldogulástól való visszatartása. Középkor.

*

Meggyőződésem, hogy az orbáni kurzus csupán válságtünete, kormányzása pedig kiteljesedése annak a történelmi folyamatnak, ami Magyarország önmeghatározásának elsikkadását jellemzi. 

Mi is történt az elmúlt két évtizedben? Sikerült-e rájönnünk, mi az a demokrácia? Tudjuk-e, nekünk mit jelent a szabadság? Van-e bármiféle fogalmunk arról, hogyan kormányozzuk magunkat, és miért pont úgy? Volt-e bármiféle tudatosság, hosszú távú elgondolás? Segítek: nem volt.

A jelenlegi magyar politikai rendszer, és így Magyarország, megfáradt, elvtelen alkuk és – főleg Közép-Európai – intézmények tudatosság nélküli átvételének eredménye. Egy igazi konzervatív magát az átvételt ellenzi, én csupán azt a tényt, hogy az átvétel nem racionális meggyőződésen alapult – de ha mégis, ezt a szűk hatalmi elit lustán megtartotta magának. Egy átlagos választópolgár, vagy egy tizenéves középiskolás mit ért meg demokratikus intézményeink működéséből, és azokból az elvekből, amikre épülnek? Semmit. De persze nem is mondtak nekik semmit…

A politikai élet e helyett személyi kérdésekkel terhelt és önmagába forduló. Ne csodálkozzunk, hogy nem látunk politikusokat civilizált vitát lefolytatni nagy társadalmi kérdésekről, ha az alapvető értékek racionális belátása kölcsönösen hiányzik minden oldalról. 

Gondoljunk bele, mit tenne egy futó, ha bicikliversenyen kéne indulnia, de még sose látott olyat! Vajon elkezdené tanulmányozni a kerékpár működését, vagy elkezdene futni? Mi elkezdtünk futni, és így esélyünk sincs.

*

Van-e bármiféle változás most, hogy már nem lehet rosszabb? Mert tételezzük fel – pusztán a gondolatmenet kedvéért - hogy a mostani alkotmányozás és kormánypolitika nagyjából a totális megmerevedés jelei. Van-e ellenzéki alternatíva? Vannak-e ebben az országban olyanok, akik birkamód futás helyett azzal foglalkoznak, mit is jelent számukra a demokrácia? Vannak-e olyanok, akik hajlandóak tudatos tervekkel előállni az állami berendezkedés kívánt formájáról? 

Sem az MSZP, sem a Gyurcsány-szekta, sem a Bajnai-klikk eddig semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy képes lenne demokratikus értékekről gondolkodni; a Jobbik és az LMP pedig olyan leegyszerűsítő válaszokkal rendelkezik, hogy inkább ne tenné. A cigányok kussoljanak, és a környezetvédelem fontos? Gratulálok.

És a „civilek”? Akik a végsőkig tagadják, hogy bármiféle formális politikai, világnézeti elköteleződésük lenne, vajon mivel képesek előállni? „Egymillióan” tüntetnek, hogy most már aztán történjen valami? Esetleg önmagukat arcon köpve – egyébként teljesen logikusan - párttá szerveződnek? Mi lenne, ha esetleg nyernének a választásokon?  Magyarország facebook-forradalma ugyanúgy tagadásra épül, mint az elmúlt húsz év összes politikai kezdeményezése: egyszerre utasítja el ellenfeleit és a demokratikus alapozás szükségességét. Ugyanez lenne fakeresztes cicoma nélkül.

*

Jelenleg Magyarország nem csak az "egy főre jutó Nobel-díjasok szorozva a huszadik században elcsatolt területek jelenlegi országmérethez képesti arányával" mérőszámban világelső, hanem talán a politikai szerveződésekre jutó gazdasági tervek számában is. Mindenkinek van ötlete, hogyan kéne felzárkózni/fenntarthatósítani/nemzetiesíteni a magyar gazdaságot - értsd: szívesen megmondanák polgártársaiknak, mit, hogyan, mennyiért, kivel dolgozzanak és vállalkozzanak - de, hogy hogyan kéne demokratikusabb rendszert kialakítani, arról ötletük sincs. A jelenlegi alkotmányozás is csak pótcselekvés egy kis hatalomkonzervációval fűszerezve - máshol meg még ennyi sincs.

Csak remélni tudom, hogy a nagyszervezetek ürességének leple alatt, a szabadság kis köreiben apró lángokként fel-felcsillan az ész, és vannak néhányan, akik ahelyett, hogy beállnának a sorba, azon munkálkodnak, hogy végiggondolják mindazt, amit az előző generációnak kellett volna kitalálnia, átvennie, megőriznie és továbbadnia.

A szexista felhangtól eltekintve - ennek az országnak szüksége van alapító atyákra. Szükségünk van tudatos újrakezdésre, új reformkorra, ahogy szüksége lesz Európának is: hiszen intézményei ugyanúgy üresek, államisága ugyanúgy tisztázatlan, polgárai ugyanúgy hitehagyottak és tanácstalanak, ahogy nálunk is. Vizslassuk, próbálgassuk, állítgassuk azt a biciklit, ha szükséges, és legyen ez a legdemokratikusabb ország, amit valaha hátán hordott a Föld. Robogjunk végre el a jelenkor mozdulatlansága mellett, hogy büszkén kurjanthassunk Európa felé: Így kell ezt csinálni!

 
 
 
 
 
 
 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr152815977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AlerTomi 2011.04.13. 15:41:40

Ervin, a betyárját, ez most nagyon búval löcskölt cikk lett. Sírni volna kedvem.

2 gondolatom van a könnyeim letörlése után.

1. Ha jól értem rájöttünk arra, hogy a racionális vita nem egy önmagában vett érték. Előbb a (politikai) közösségnek úgy kell dönteni, hogy hajlandó a racionális vitához.
Ha nincs (érték)közösség, nem lesz racionális vita sem. Ergo vannak értékeink, melyek nem relativizálhatóak, mert összetartanak egy közösséget.
Meggyőződésem szerint Magyarországnak konzervatív fordulatra van szüksége.

2. "Szükségünk van tudatos újrakezdésre, új reformkorra, ahogy szüksége lesz Európának is: hiszen intézményei ugyanúgy üresek, államisága ugyanúgy tisztázatlan, polgárai ugyanúgy hitehagyottak és tanácstalanak, ahogy nálunk is."

Ami Európát és a szabad világot illeti: nincsenek nagy eszmék és ideológiák, melyeket most készen le tudunk venni a fogasról. Ezért is vannak szinte mindenhol jobboldali fordulatok a választásokon.

Elő kell venni a régi könyveinket:)

Szalai Ervin · http://publius.blog.hu/ 2011.04.14. 15:02:15

@AlerTomi: Mit értesz konzervatív fordulat alatt?

AlerTomi 2011.04.18. 11:21:44

Azt értem ezalatt, hogy hagyományok, értékek nélkül pl. racionális vitát sem lehet folytatni. Kérdezem, vajon milyen értékekhez, hagyományokhoz tudunk visszanyúlni? Ráadásul nem erőlködve, álszent módon?

Az a liberalizmus, amely úgy beszél a versenyről, az öngondoskodásról és a szabadságról, hogy közben megfeledkezik a közösségről és a felelősségvállalásról, nos az egyszerűen halálra van ítélve.

A hátamon feláll a szőr, ha meghallom a "progresszió" és "modernitás" szavakat, majd azok akik ezeket hangoztatják, azok nem értik, miért nem tart velük az ország 95 százaléka. Azért nem tart velük, mert az emberek értékek mentén szervezik életüket, nem pedig valamilyen ködös fejlődés eszmény keretében.

Sajnos azt látjuk (pl. az egy-két évvel ezelőtti Tárkis értékvizsgálatból), hogy az ország nagy része nem éppen olyan értékeket követ, mely egy jól működő kapitalizmushoz fontos.

Ezen kell változtatni. Türelemmel. Néha basztatni, néha meg simogatni kell...

Szalai Ervin · http://publius.blog.hu/ 2011.04.18. 13:42:23

@AlerTomi: Ezek szerint én is halálra lehetek ítélve, de legalább tudom, miért nem tart velem az ország 95%-a (pontosabban 97%, legalábbis e szerint: www.politikaiterkep.hu/eredmenyek/)...

Abban mindenképpen egyetértünk, hogy majdnem az egész ország számára ellenszenves a liberalizmus és a piacgazdaság. De ezen szerintem változtatni kell, mert az emberséges együttélés számára ezek elengedhetetlenek - akármennyire is gázok voltak, akik eddig ugyanezt próbálták mondani.