Publius

Szabad változatok demokráciára, köztársaságra és kapitalizmusra liberális fiataloktól.

Powered by

 

Ilyen jókat írtunk

Szabadságfolyam

Force Feed

2015.10.24. 07:35 Mihalovits Ervin

Minden, amit a vasárnapi tanzániai választásról tudni akartál

Címkék: választás Tanzánia Lowassa Magufuli

 

Tudom, hogy otthon mindenki a tanzániai választások tüzében ég; esélylatolgatások, nagy viták a vasárnapi ebéd felett. Lássuk hát, hogy hogy is néz ki a történet egy magyar gazdasági bevándorló szemével.

Kezdjük azzal, hogy törökgábori értelemben igen kiváló politikusokkal van tele a tanzániai aréna. Mindjárt itt van a kormányzó párt, mely elődszervezeteit is beleszámítva az ország függetlenedése óta hatalmon van, mindezt úgy, hogy közben a Világbank által 2014-ben mért egy főre jutó GDP alapján az adattal rendelkező 173 ország közül az "előkelő" 148. helyen állnak. Tegyük hozzá, hogy csak 1995 óta tartanak választásokat több párt részvételével, de azért négyszer egymás után meggyőző fölénnyel behúzni a győzelmet a hihetetlen szegénység ellenére is szinte már Habony Árpád-i magasság.

Minderre még rájön, hogy az ellenzéki vezetők sem kispályások. Az egyik legnagyobb ellenzéki párt vezére idén ötödször (20 év!) kívánt indulni az elnökválasztáson. Képzeljük el, milyen lenne, ha a 10% körüli eredményeket felmutató MSZP-t vezető Mesterházy lenne az egyik legnagyobb ellenzéki figura, de miután kikapott már kétszer Orbántól, majd 2022-ben és '26-ban Lázártól is, még mindig ott virítana a neve a szavazócédulán 2030-ban. Rémisztő.

bn-kv805_102015_j_20151020152801.jpg

forrás

 

Végül erre nem került sor hála az unalmasnak nehezen nevezhető helyi politikának. Választásokat öt évente tartanak, az alkotmány alapján egy elnök maximum tíz évig (gyakorlatilag két ciklus) lehet hatalmon. A jelenlegi választáson a mostani elnök utóbbi szabály miatt nem újrázhatott, így a kormányzó Chama Cha Mapinduzi (CCM) párton belül nyilvános jelöltválasztást tartottak, melyet végül John Magufuli nyert, így ő próbálkozhat vasárnap.

Az ellenzéki oldalon - látva az elmúlt húsz év sikertelenségét - három párt szövetséget kötött Összefogás 2014, hogy közös jelöltet indítsanak. A jelöltségre pályázók között ott volt a már említett ötödször próbálkozó is, ám egy váratlan húzás mindent borított. Mielőtt még eldöntötték volna, ki legyen az ellenzék arca, a korábbi CCM-es miniszterelnök Edward Lowassa bejelentette, hogy a kormányzó pártból átáll az ellenzékhez, és az ő színeikben kíván indulni a választásokon.

Lowassa 2005 és 2008 között töltötte be a Magyarországon nagyjából a köztársasági elnökhöz hasonló jogosítványokkal rendelkező pozícióját, de hogy miért mondott le pontosan, az számomra nem egyértelmű. Eredetileg egy ellenzéki szimpatizánst kérdeztem meg, aki szerint önként távozott, mert nem akart aláírni egy durva korrupciós ügyet lehetővé tevő szerződést. Mivel azóta rájöttem, hogy itt (is) mindenki hihetetlenül elfogult a saját oldalával szemben, ezért megpróbáltam utána nézni a neten, amiből végül Wikipédia lett. Érdekes módon ott pont annak a gyanúja merül fel, hogy aláírt egy olyan szerződést, mely súlyosan hátrányos volt az ország számára. Bármi is legyen az igazság, 2014 óta egyfajta belső ellenzéknek számított a kormányzó párton belül, és hatalmas népszerűségre tett szert. El is indult a párt belső jelöltválasztásán, de mint már említettem, Magufuli lett a befutó, őt pedig nem szívesen látták ott. Így végül fogta magát, és egy hónappal később bejelentette átállását az ellenzéki koalícióhoz, sőt, vitt több korábbi minisztert is. Ha jóhiszeműen akarjuk értelmezni, akkor meg akarta reformálni a kormányzó pártot belülről, majd kényszerűen átállt, ha pedig realisták vagyunk, akkor az egyik hajót lekéste, így másikra szállt. Mindenesetre a bejelentés estéjén az egész ország a tv képernyőjére tapadt (már akinek van). Még a konditeremben(!) is, ahol éppen tartózkodtam a nagy pillanatban.

mwananchi-cartoon-fp-1307151.jpg

Népszabis karikatúra a kormányzópárt jelöltválasztásáról, a nyertes Magufuli - forrás

 

Az elmúlt húsz évben még nem nézett ki ennyire szorosnak az eredmény, mint most. A legtöbb közvélemény kutató - mint például a helyi Ipsos is - 10-20%-os különbséget vár Magufuli javára. Persze mérhetnek a piackutatók bármit, ha a helyi politikusok olyan mesteri trükköket vetnek be a győzelemért, mint a Tanzániában szerencsét hozónak tartott albínó emberi testrészek, melyek kereslete annak ellenére megugrik a választások előtt, hogy millió felett kell kiadni már egy levágott kézfejért is.

...the only people capable of paying up to $75,000 for albino parts, or up to $350,000 for a live person, would be those who run the country, said Vicky Ntetema, a former journalist who went undercover in 2008 to expose the deadly trade.

 

"It's the rich people, it's the famous people, it's people with political and economic power who have that kind of money," -  Ntetema said. - Al-Jazeera

 

Bár a szokásosnál élesebb politikai verseny alapvetően támogatandó, a mostani új helyzet a legtöbb helyiben akivel beszéltem aggodalmat kelt. Nem lehet tudni, a vesztes fél támogatói hogyan fognak reagálni. A gazdaság már hetek óta csak félgőzzel működik, a beruházásokkal kivárnak, sok külföldi üzletember inkább el is adta itteni értékeit, és majd visszajön, ha nem lesz nagyobb balhé. Aki megteheti (kevesen), azok elutaznak vidékre, például a Kilimanjáró környékére, vagy külföldre. Vasárnaptól kezdve pedig nem hogy fél gőz nem lesz, de a cégek gyakorlatilag bezárnak egy hétre. Itt ugyanis nem úgy működik, hogy estig mindenki leszavaz, aztán tízkor megnézi az eredményt és hétfőn minden megy tovább a szokott kerékvágásban. A választások nyertesét csak a következő hét péntekjén hirdetik ki.

Ami számomra feltűnő, és elméletileg alapot adhat az aggodalomra, az az, hogy mennyire fanatikusak az emberek. Legyen szó fociról, sztárokról vagy most éppen politikáról, szó szerint rajonganak és istenítik kedvenceiket. Mindennaposak a hangos veszekedések a munkahelyen vagy a sarki street foodosnál (még véletlenül se egy kiskörúti falatozó stílusú hely jusson erről valakinek az eszébe) a két oldal képviselői között, amihez képest egy DK-s nyugdíjas és egy békemenetes verbális deathmatche brit parlamentáris vita. Ráadásul tele van a közbeszéd összeesküvés-elméletekkel. Az igaznak tűnik, hogy egyrészt a kormányzó párt arra kérte a katonaságot, hogy a laktanyákban külön szavazófülkéket állítsanak fel a katonáknak, akik kötelezően rájuk kell hogy szavazzanak, másrészt, hogy ellenzéki győzelem esetén a hadsereg vegye át az irányítást. Mindkét kérést visszautasította a hadsereg vezetője, és nyilvánvalóvá tette függetlenségét. Ugyanakkor később alaptalanul elterjedt, hogy megmérgezték, miután nem szerepelt több napig nyilvánosan. Az egyik kollégám még azt is elmesélte, hogy a méreg hatására hogyan halt meg sofőrje is. Hát, nem így képzelem el a tudatos választópolgárokat.

lowassa_photo.jpg

Edward Lowassa, volt miniszterelnök, az ellenzéki koalíció jelöltje - forrás

 

Persze van ezekben valami, mert az ellenzéki politikusok biztonságára is máshogy figyelnek, mint otthon. A magyar miniszterelnök konvojában nincsen annyi autó, mint amennyi terepjáró itt egy fontosabb ellenzéki politikus védelmére felsorakozik, nem beszélve arról, hogy a hátsó ajtóknál mindkét oldalon golyóálló mellényes testőrök kapaszkodnak és védik saját testükkel a kocsiban utazókat miközben végigszáguldanak az úton. Mondjuk kevésbé meglepő egy olyan országban, ahol idén már három rendőrőrsöt támadtak meg és ölték meg az ott lévő rendőröket, hogy onnan gépfegyvereket raboljanak.

Természetesen a külföldi szereplők is megjelennek. A hatalmas mértékű korrupciótól a legnagyobb donorok az Egyesült Államokkal az élen felfüggesztették a majdnem egymilliárd dolláros folyósítandó segélyt, ami hozzájárult a gazdaság egyéb problémái mellett ahhoz, hogy a tanzániai shilling a dollárral szembeni értékének körülbelül 40%-át elvesztette az elmúlt egy évben. Mivel a tanzániai elnök minden valószínűség szerint érintettség nyomán nem volt hajlandó kivizsgálni a korrupciós ügyeket kifejezett kérésre sem, a kapcsolat nem túl rózsás, és az USA Lowassát támogatja.

Kína viszont már a spájzban van, és a gazdaság minden területén megjelent az építőipartól a turizmusig, nem is beszélve a Dar es Salaamban szinte minden sarkon megtalálható éttermekről, melyek becslések alapján 50.000 itt élő kínait szolgálnak ki. Négy hónapja vagyok itt, de konkrétan a szemem előtt játszódik le, hogy az eddig kizárólag használt nagy nyugati kamion márkák (Iveco, Scania, stb.) Európából importált használt termékeinek a helyét hogyan veszi át a konkrétan követhetetlenül sok kínai gyártó. Ők tehát a változatlanságot támogatják, jelenleg ugyanis ők vannak nyeregben, és kicsivel kevésbé finnyásak, mint az USA.

Szavak szintjén egyébként mindenki abban reménykedik, hogy nem lesz semmilyen erőszak a választások után. Ezt a médián keresztül is sugallják, amikor például az engem leginkább a 90-es évek Budapest TV vizuális színvonalára emlékeztető tanzániai országos tv-kben olyan reklámokat adnak, melyek azt sulykolják, hogy békében kell élni, a mondandót pedig a biztonság kedvéért néhány ugandai és ruandai fotóval támasztják alá. Nem mintha ismeretlenek lennének az ottani korábbi események a helyieknek, mindkét országgal határos Tanzánia.

Nehéz megjósolni, mi lesz végül; valószínűleg - ha esetleg választási csalásokkal is - de a CCM marad hatalmon. Ha pedig az az ellenzék győzne, melyet a közös ellenségen kívül más nem tart össze (ismerős?), akkor jó eséllyel egy instabil kormánnyal és újabb fejvakarással teli időszakkal találnánk szembe magunkat, már ami a bizonytalanságot és a közbiztonságot illeti.

  

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://publius.blog.hu/api/trackback/id/tr668013175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Cuhavidéki 2015.10.25. 00:05:30

Hmmm... azért az érdeklődésre tarthat számot, hogy is állunk itt Tanzániában ezzel az Ujamaa-szocializmussal?
Ennyi maradt belőle? A hatalmi poziciók színfalak mögötti leosztása?

A választási szisztéma eléggé transzparens (egyszer mohamedán, máskor keresztény az elnök, az elnök tanganyikai az alelnök zanzibári, most meg ráadásul az alelnök a másik nemből kerülhetett ki)

Vagy van ott valamiféle Központi Bizottság? Vagy legalább valami titkos előválogatás Arushában, vagy Tangában vagy Zanzibárban vagy máshol? Ki Tanganyika erős embere?

Mi a titka a favorit vegyészmérnök-politikusnak, akinek az életrajzából hiányzik 6 év (nem tudni mit csinált 1983 és 1986 közöttí? Akkor képezték ki? Mivé?)
www.theeastafrican.co.ke/news/Magufuli--the-man-set-to-take-over-Tanzania-s-presidency/-/2558/2788472/-/22heyc/-/index.html

padlogaz 2015.10.25. 09:08:04

Erdekes cikk, ket kerdes:
A politikai partok milyen rendezo elvek alapjan szolitjak meg az embereket, azaz miben kulonboznek egymastol, pl. tarsadalmi ertekek, gazdasag-filozofia, vilagnezet, korabbi politikai orokseg, esetleg torzsi vonalak?
Zanzibar esetleges fuggetlenedese mennyire tema?
Kosz!

Publius 2015.10.25. 12:30:32

@padlogaz: A vitákat nem az otthon jellemző témák határozzák meg, mint hogy család vagy egyén, kereszténység vagy multikulti. A fő témák a korrupció, a munkanélküliség vagy a TANESCO (A magyar közbeszédben a BKV felel meg, egyébként áramszolgálatót, ami pazarló, bűzlik a korrupciótól, és nem képes ellátni az országot folyamatos szolgáltatással.). Lowassa is inkább arra megy rá, hogy "change", vagyis hogy majd valami más, jobb jön, mint ami eddig volt. És persze ígér mindkét fél mindent.

Zanzibár esetleges szeparatista törekvéseiről, vagy hogy ez mennyire van benne a közbeszédben, nem tudok sokat. Szerintem nem igazán: saját parlamentjük és elnökük van, és bár szinte csak muszlimok lakják, akiknek az aránya ugyanakkor a szárazföldi részen is számottevő, mégsincs semmi konfliktus a keresztényekkel. Nem látom okát, hogy el akarjanak válni.